Szerkesztő:Khron/Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió
Nem összetévesztendő a következővel: Einstein–Istvánka-paradoxon.
Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió az asztaliteniszben előforduló optikai illúzió, aminek az oka az ezt elszenvedő személy mentális stressze vagy egy közelmúltban elszenvedett lelki trauma. Nagyobb trauma esetén az elszenvedő agya rááll az illúzió megalkotására, ezt Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió-itisznek nevezzük.
Története[szerkesztés]
Az optikai illúzió nevét Albert Einsteinről és Ludwig Oktoberfest um die Aufgangöffgangbereitnung Hanssról kapta. Einstein és Hanss együtt dolgoztak 1934-ben egy matematikai és fizikai problémán, az Einstein–Istvánka-paradoxon. Hanss ezt feladta, később Istvánka vette át a helyét. Azonban míg Hanss-szal dolgozott együtt, Einstein sokat játszott pingpongot kollégájával. Azt tapasztalta, hogy sokszor üt csuszát, de amikor azt mondta, hogy győzött, Hanss azt mondta, miközben lehajolt: "Nein Wiederfettel, um die mellehmentischen, nezdischen, itfanakezembenischen." (Nem nyertél, mellément a labda, nézd, itt van a kezemben.)[1] Einstein megdöbbenve tapasztalta, hogy bár látta a labdát a távolban, Hanss lehajolt, és egy üres földdarabról elővette azt a labdát, amivel játszottak.
Magyarázat[szerkesztés]
Einstein szerint az optikai illúzió azzal magyarázható, hogy az ember agya, különösen, ha előtte valami nagy stressz érte, megpróbálja visszafojtani az igazságot, így megkímélve használóját még több stressztől. Az agy cerebrális kortexe érzékeli a retinára bejövő képet, és megnézi a stresszmérőt, hogy magasan van-e. Ha a stressz mértéke legalább 60 százalék, azaz az agy vertikális kortexének idegsejtjei idegessejtté váltak, a cerebrális kortex átalakítja a képet úgy, hogy ahelyett, hogy az asztal mögé vagy mellé esett volna a labda, visszapattanjon az asztal széléről, és a földön landoljon (ezt nevezzük csuszának.) Az említett labda addig "ott is marad", amíg valaki fel nem veszi a labdát arról a helyről, ahol ténylegesen van.[2]
Hatása[szerkesztés]
Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió főleg olyanokra hat, akiknek az Einsten-Hanss kooperációs optikai illúziós koefficiensük legalább 90. Ez vonatkozik terhes anyákra, nagycsaládos anyákra, kiscsaládos anyákra, vizsga előtti diákokra, elbukott vizsga utáni diákokra, orchideákra[3], olyanokra, akiket frissen rúgtak ki munkahelyéről, vesztette el a barátnőjét/barátját, blokkolták a Wikipédián, kitiltották a Wikipédiáról, vagy más emberekre, akiket nemrég lelki trauma ért.
Felismerése és kezelése[szerkesztés]
Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúziót viszonylag könnyű felismerni, ha az említett személy béna térlátással rendelkezik, vagy nem tanult fénytant. Ekkor ugyanis lehet, hogy a labdát visszapattanni nem teljesen úgy látja, ahogy vissza kellene, hanem a szokásosnál laposabban, magasabban. Ha valaki a labda pattanása után azt látja, hogy a labda felugrik, a levegőben egy teljes fordulatot tesz meg, háromszor körbefordul aztán feje nő, ami azt kiáltja "vá", akkor nála az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió irreverzibilis alfajtája, az Einstein-Hanss kooperációs miafrancvoltezláttadfelrepültalevegőbeaztánleaföldrehogyapi- optikai illúzió[4] jelenik meg. Ez általában azoknál jelentkezik, akik a meccs előtt túl sok italt, drogot vagy felíratlan gyógyszert szedtek, túl sok számítógépes játékot játszottak, horrort néztek vagy csak egyszerűen nem normálisak.
Ha úgy gondolod, neked is Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió-itiszed van, létezik egy rövid teszt ennek kiderítésére: ha a címben, valamint minden egyes mondatban előforduló – jeleket -nek észleled, akkor majdnem bizonyos, hogy Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzióban szenvedsz; és nem csak én voltam lusta ahhoz, hogy beillesszem a hosszú gondolatjeleket.
Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúziót csakis úgy lehet kezelni, ha elégszer vesszük elő a labdát máshonnan, mint ahonnan az említett személy érzékelni véli. Ez lehet 3, de akár 56 alkalom is, és nem biztos, hogy sikerrel járunk. Harminc esetben egyszer ugyanis az illető agya teljesen megzavarodik és az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió tüneteit akaratlanul is produkálni fogja, vezérelve a tudatalattija által, ami a fent említett Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió-itisz jele. Ekkor az egyetlen gyógyír az eutanázia, Balázs Pali CD meghallgattatása (kb. ugyanaz); vagy ha egy dongó (nem poszméh!) megcsípi. Az első két eset halállal jár, a harmadikban visszatérnek az agyi funkciók, feltéve, hogy nem poszméh csípte meg, mert akkor meghal.
Illetve, az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió másik kezelési módja, ha az említett traumát semlegesítjük; azaz az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzióban szenvedő személy szabadságra megy, visszaveszik a munkahelyére/egyetemére/iskolájába, visszaveszi a barátnője, valamint ha abbahagyja a vandálkodást, a trollkodást és a character szó karakternek fordítását és reménykedik, hogy visszaveszik.[5]
Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió nem ragályos, viszont aki ebben a betegségben szenved, az könnyebben kapja el a lázat, a meghűlést és a baseball-labdát.
Tettetése[szerkesztés]
Néha fondorlatos elmék rávesznek egy másik játékost, hogy elhiggyék, hogy elszenvedték az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúziót; valamint hogy Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió-itiszben szenvednek. Ehhez az kell, hogy az ellenfél sikeres csuszát hajtson végre, ami jó esetben elmegy a francba, ahol nem látni. Ekkor a fondorlatos elme azt mondja, nem is volt csusza, lehajol, és az asztal alatt elővesz egy másik labdát az ingujjából. Ezt a jelenséget Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió illúziójának nevezzük, a tettetőt pedig Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió-szimulációs trollnak. Bár ilyen trollok sokféle helyzetben, színben és méretben előfordulnak, könnyű őket kijátszani, ha már három labdát küldtünk el a francba, valószínűleg nem tudnak még egy labdát előkotorni az ingujjukból. Azonban az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió nem játék: ha ilyet tapasztalunk, konzultáljunk szakorvosunkkal!
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Albert Einstein és Ludwig Oktoberfest um die Aufgangöffgangbereitnung Hanss, írta Richard Patchouli. Oxford-Cambridge United University Publications, 1978.
- ↑ Az Einstein-Hanss kooperációs optikai illúzió és hatása az emberiségre, írta Croissant Vilmos, Magyar Nemzeti Állami Federális Közbiztonsági Könyvkiadó, Szöged.
- ↑ Kutatások bizonyítják, hogy az orchideák tudnak pingpongozni, csak ritka bénán.
- ↑ A kifejezés először Hanss naplójában jelenik meg az Einstein–Istvánka-paradoxon kilépése előtti napon; amikor is azt akarta bizonyítani, hogy a C32H4U18 nevű vegyületben nincs alkohol, öt perccel a pingpongmeccs előtt. Tényleg nincs benne alkohol, de uránium igen. Senki ne próbálja ki.
- ↑ Az orchideákat viszont lehetetlen kezelni.