Szerkesztő:Einstein2/jav
Ez a lap gyűjti össze azokat a helyesírási, központozási és stilisztikai jellegű tudnivalókat, amelyekkel kapcsolatban gyakran előfordulnak tévedések vagy helyteleníthető gyakorlatok a Wikipédiában, és általános jellegűek, tehát nem egy konkrét szóra, kifejezésre, hanem egy-egy nagyobb szócsoportra jellemzőek. A konkrét szavak írásával kapcsolatban gyakran előforduló egyszerűbb jellegű hibák a Wikipédia:Helyesírás/Gyakori elírások listája lapon szerepelnek.
A lista tételeiben félkövér betűtípussal jelöltük a tudnivaló tömör összefoglalását, majd példákkal kiegészítve bővebben kifejtettük az egyes témákkal kapcsolatos információkat, eseteket, ill. a tévedések okait. A legtöbb esetben jegyzetként feltüntettük a kérdéskörhöz kapcsolódó szabály helyét. A bekezdések végén kisbetűvel írtuk a megfelelő horgony nevét, aminek segítségével – egy-egy hiba javításakor – könnyen lehet hivatkozni az ezen a lapon található egyes esetekre a szerkesztési összefoglalóban.
A felsorolás szabadon bővíthető további példákkal vagy akár új tételekkel.
Lista[szerkesztés]
- Gerendázás. A magyar ábécé nem tartalmazza az õ és û betűket, az interneten számos helyen mégis ezeket használják az ő és ű betűk helyett (pl. *elsõ – első, *gyûrû – gyűrű). Ezt a helytelen gyakorlatot – a kézzel írott szövegekben előforduló hasonló jelenség mintájára – gerendázásnak hívják. A Wikipédiában ez nem megengedett, és a szócikkekben előforduló szavak javítandóak (természetesen kivételek ez alól az olyan idegen nyelvek szavai, amelyek használják a két említett karaktert, pl. az észt võtta vagy a francia jeûne). | Gerendázás
- Napot jelölő számjegyek toldalékos alakja. Ha egy dátumot toldalékolunk, akkor a napot jelölő számjegyekhez kötőjellel kapcsolt toldalék elől elmarad a pont: február 14-e, május 21-én, október 4-ig v. október 4-éig, szeptember 12-től v. szeptember 12-étől, október 29-ről v. október 29-éről.[1] | Dátumtoldalékolás
- Nép- és nyelvnevek kapcsolata. A két vagy több nép vagy nyelv nevéből álló tömör alkalmi összetételekben lévő tagokat nagykötőjellel választjuk el egymástól. Az ilyen szókapcsolatok leggyakrabban a közt névutós szerkezetnek megfelelő viszonyt fejeznek ki: angol–német mérkőzés ’angolok és németek közötti mérkőzés’; francia–spanyol határ ’a Franciaország és Spanyolország közti határ’; magyar–román kapcsolatok ’a magyarok és a románok közti kapcsolatok’. De kifejezhetnek egyszerű kapcsolatos viszonyt is: brit–amerikai film; latin–magyar szótár; magyar–amerikai fizikus; görög–arab szak. A népnevek állandó kapcsolatát a (kis)kötőjel jelöli a nagykötőjellel szemben: görög-római birkózás ’kötöttfogású birkózás’; Német-római Császárság.[2] | Népnevek
- Többtagú idegen tulajdonnevek melléknévképzős alakja. Ha egy két- vagy több különírt elemből álló idegen tulajdonnévhez melléknévképzőt kapcsolunk, akkor – az alapformában lévő nagy kezdőbetűk megtartásával – mindig kötőjelet alkalmazunk a toldalék hozzáadásakor: Anatole France-i, Karlovy Vary-i, Leonardo da Vinci-s, New York-i, Rio de Janeiró-i, Victor Hugó-i, Walter Scott-os stb.[3] | New York-i