Szerkesztő:Akitlosz/Zárt ë

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lëjegyzésëkben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël.

A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt: (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - tartalmazza, a hatodik, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe.

Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése[szerkesztés]

Zárt ë:

É mint Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde këskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.

Nyílt e:

Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t. A csak ëgyféle e-t ejtők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.

A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben[szerkesztés]

  1. a: 21,6 %;
  2. e: 17,1 %;
  3. o: 10,2 %;
  4. i: 10 %;
  5. ë: 8,9 %;
  6. á: 8,8 %;
  7. é: 8,8 %;
  8. ö: 3,4 %;
  9. u: 2,4 %;
  10. ó: 2,1 %;
  11. ő: 2,1 %;
  12. ü: 1,6 %;
  13. í: 1,3 %;
  14. ú: 1,2 %;
  15. ű: 0,6 %.

Jelëntésbeli különbségëk[szerkesztés]

Az ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában nëm ëgyértelmű.

  1. mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
  2. mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
  3. mëntek = ők korábban távolodtak
  4. mëntëk = ti most elhaladtok

" Hibamentes mentő vagyok. Szőke Tisza partján mëntem: díszmagyarom vízbe esëtt, díszës mëntém menten mentëm. "

  1. e = mutatószó
  2. ë = kérdőszó
  1. helyes = hellyel rëndëlkëző
  2. helyës = csinos, rëndben van

Helyës kis bérëlt helyes.

  1. hëgyes = hëgyvidékës
  2. hëgyës = éles csúcsos

Ezën a hëgyes vidékën hëgyësek a hëgycsúcsok.

  1. vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
  2. vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.

Eszük veszik, úgy vëszik.

  1. elvëszik = ők megszerzik maguknak
  2. elveszik = ő eltűnik

Elvesztem, ha ezt elvesztëm.

  1. értëk = valamit fëlfogok szellemileg
  2. értek = mëg(/oda)találtak.

Értëk némëtül, értek örömök.

  1. értëm = valamit fëlfogok szellemileg
  2. értem = engëmért

Értëm én, hogy értem jöttek.

" Harminc nyarat mëgértem, mint a dinnye mëgértem, anyósomat mëgértëm... én a pénzëm mëgértem. "

  1. eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
  2. ëszëm = étkëzëk

Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.

  1. ëlég = Na most hagyjátok habba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
  2. elég = tűz martalékává válik

Ëlég baj, ha elég.

  1. fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
  2. felém = irányomban

A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.

  1. szëmét = látószervét
  2. szemét = hulladék

Nëm bántja a szëmét a szemét.

  1. terem = szëmélyës környezetëm
  2. terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.

Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.

  1. tëttem = csináltam
  2. tëttëm = cselekëdetëm

Rosszul tëttem, mëgbántam a tëttëm.

  1. néztek = ők mëgtekintëttek
  2. néztëk = ti mëgtekintëttétëk


Ë / Ö párhuzam[szerkesztés]

Szinte minden ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja, ha máshol nëm is, a Dél-alföldi nyelvjárásban igen.

bëgy /bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
szëg / szög

Szavak, amelyekben ë és e is előfordul[szerkesztés]

brekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm, fërgetegës, këgyelëm, lëhet, tëhet, vëhet, ëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.

Ëszpërënte[szerkesztés]

Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:

Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së.

Ëgyél kënyeret mëggyel, ha nëm këll tëdd el, majd mëgëszëd rëggel.

Véleményëk[szerkesztés]

“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënëk kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.

Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”

Péchy Blanka a magyar nyelvről

„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között. Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata! A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”

Dr. Grétsy László

„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”

Kodály Zoltán

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf

[[Kategória:Magyar nyelv|Zárt ë]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Akitlosz/Zárt_ë&oldid=22779764”