Szent Cecília-templom (Biskupija)
| Szent Cecilia-templom | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Šibeniki egyházmegye |
| Névadója | Szent Cecília |
| Építési adatok | |
| Építése | 9. század. |
| Stílus | koraromán |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 30 m |
| Szélesség | 10 m |
| Építőanyag | kő |
| Elérhetőség | |
| Település | Biskupija |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Cecilia-templom
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 43° 59′ 53″, k. h. 16° 13′ 23″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 53″, k. h. 16° 13′ 23″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Cecília-templom egy kora középkori templomrom Horvátországban a Šibenik-Knin megyei Biskupija településen.
Fekvése[szerkesztés]
A templomrom a település központjának nyugati szélén fekvő Stupovi nevű helyen, a főutca nyugati oldalától mintegy 70 méterrel beljebb, egy fáktól körülvett tisztáson található.
Leírása[szerkesztés]
Biskupija a kora középkorban a horvát állam központja volt. Ma ez a hely a horvát régészeti kutatás kitüntetett lelőhelye, egyben az egyik legjelentősebb óhorvát lelőhely. A helyet, ahol a templomrom fekszik a helyiek Cecelának is hívják, mely a templom névadó szentjének nevéből származik. A Stupovi nevet hatalmas oszlopainak maradványairól kapta.[1] A Szent Cecília templom az ország egyik legnagyobb koraromán templomromja, melynek hosszúsága a bejárattól az apszis végéig 30 méter, szélessége pedig a támpillérekkel és a déli oldalon található kápolnával együtt 10 méter.[1] A templomnak harangtornya, a korban divatos westwerkje, azaz előcsarnoka és kerekített támpillérei voltak, így formailag teljesen megfelel a 9. század eleji frank templomépítészet jellegzetességeinek.[1] A templom háromhajós bazilika, de a mellékhajók csak fele akkorák, mint a főhajó. A falak stabilitását a csaknem egy méteres támpilléreken kívül a dongaboltozat is erősítette. A területén megtalált építészeti díszítőelemek az bizonyítják, hogy a templom belseje szép és gazdagon díszített volt. Mérete, gazdagság díszítése és építészeti jellemzői igen gazdag adományozóra vallanak. Ezek alapján sokan úgy vélik, hogy a templomot maga Dmitar Zvonimir horvát király építtette, ez viszont azt jelentené, hogy a feltételezettnél sokkal később, a 11. században épült.[2] Ezt a lehetőséget sem szabad azonban kizárni, mivel megjelenésében nem sokban különbözik az ebben a korban épült kora román stílusú koronázási bazilikától, a solinai Szent Péter és Mózes templomtól az ún. üreges templomtól.[2]
Bár a templom alapfalai megőrződtek, a sűrű növényzet szinte teljesen befedte. Egy a közelben talált korakeresztény szarkofág, valamint egy Mithrász-dombormű töredék miatt feltételezik hogy a háromhajós bazilika helyén korábban egy Mithrász-szentély állt.[2] Erre utalna a templom titulusa is, mivel a Szent Cecilia titulus nagyon ritka a középkori templomok között. Az első ilyet a 6. században említik Rómában.[3] Egyébként a 3. században élt római szűz és vértanú maradványait I. Paszkál pápa a 9. században vitette át a Callixtus-katakombából a Tranteverén neki szentelt templomba.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Gunjaca: Gunjača, Stjepan: Ostaci starohrvatske crkve sv. Cecilije na stupovima u Biskupiji kod Knina. Starohrvatska prosvjeta, III. évf. 5. sz. (1956)
- ↑ Migotti: Migotti, Branka: Ranokrščanska topografija na području između Krke i Cetine. Zagreb: JAZU. 1990.
- ↑ Nadilo: Nadilo, Branko, Regan, Krešimir: Stare crkve u Biškupiji pokraj Knina. Casopis Građevinar, 6. sz. (2008) Hozzáférés: 2021. május 11.
