Szatirikus táncosnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Batula8649 (vitalap | szerkesztései) 2021. május 20., 11:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
Szatirikus táncosnő
MűvészAndré Kertész (1926)
Típusfénykép
MúzeumMagyar Fotográfiai Múzeum
TelepülésKecskemét
Anyagzselatinos szárazlemez
André Kertész: Szatirikus táncosnő (1926)
Nem található szabad kép.(?)
Magyar Fotográfiai Múzeum
Fájl:Forstner and Beothy 1926.jpg
Förstner Magda táncosnő és Beöthy István szobrász szimmetrikusan helyezkedve
Fájl:Action directe - Beothy.jpg
Irányzott cselekvés (Action direct, 1926) Beöthy Istvánnak a Kertész képén látható szobra a műteremben

A Szatirikus táncosnő André Kertész egyik legismertebb felvétele, Förstner Magda táncosnőről készítette.

Története

Kertész 1925-től több mint tíz évet töltött Párizsban. Itt találkozott a fiatal Förstner Magdával 1926-ban, akit rögtön meg is hívott Beöthy István szobrász rue Daguerre-en található stúdiójába, hogy felvételeket készítsen róla. Förstner beleegyezett a találkozóba és másnap a megbeszélt időpontban meg is jelent a műteremben, ahol Kertész mellett Beöthy fogadta a művésznőt.

Fájl:Satiric-dancer-1926.jpg
Szatírikus táncos (Satiric dancer, 1926), a képek Beöthy István szobrász műtermében készültek 1926-ban Párizsban.
Fájl:Forstner 2.jpg
Az André Kertész által említett Förstner Magda táncosnőről ugyanakkor készített másik kép.

„Azt mondtam neki: csinálj valamit, ami a stúdiósarok szelleméhez hasonló. Elkezdett mozogni a szófán. Hirtelen csinált egy mozdulatot. Csak két expozíciót készítettem. Nem kell száz tekercseket elfényképezni, ahogy manapság csinálják. Az embereket csodás dolog mozgás közben fényképezni. Azt jelenti, hogy el kell kapni a megfelelő pillanatot: a pillanatot, amikor valami átváltozik valami mássá. Ez a kép egyfajta torzulás, mint az úszóról készült képem.” – emlékezett vissza Kertész a fotózás körülményeire. Lásd a két képet.

A modell antik görög szoborként pózolt a műterem bebútorozott sarkában a díványon. A falon egy nőalakot ábrázoló festmény, a bal oldalon pedig a házigazda egyik szobra látható (Irányzott cselekvés (Action direct, 1926), melyet a táncosnő kicsavart végtagokkal utánoz. A testek összhangját Kertész egy szürreálisnak ható képben komponálta egybe.

A fénykép, mely számos fotóművészt ihletett meg az évek folyamán, első alkalommal 1928. júniusában a Magyar fotográfia folyóiratban Groteszk táncosnő címmel jelent meg, ahol így méltatták a képet: „Kertész Andrást itthon alig ismerik, holott Párizsban már jónevű modern fotográfus, akinek merész elgondolású és ízig-vérig korunk szellemében elgondolt képeit gyakran láthatjuk külföldi képes folyóiratok oldalain. Idecsatolt felvétele egyik legsikerültebb munkája. A térdprobléma rendkívül érdekes megoldása a felülről való látással kiegyensúlyozva. Kertész András rokonszenves és jó úton járó fényképész tehetség, akitől még sok érdekes munkát várunk.”'

Források