Szabó József (orvos, 1874–1937)
Szabó József | |
Született | Szabó József Imre Ágoston 1874. augusztus 30. Budapest |
Elhunyt | 1937. május 17. (62 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | orvos, szájsebész, egyetemi tanár |
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1897, orvostudomány) |
Halál oka | hirtelen szívmegállás |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabó József (Budapest, 1874. augusztus 30. – Budapest, Józsefváros, 1937. május 17.)[1] orvos, szájsebész, egyetemi tanár.
Élete
Szegény értelmiségi család legidősebb gyermeke. Apja Szabó József, anyja Gaál Mária. 1892-től a budapesti egyetem orvosi karának hallgatója volt, emellett mint medikus a szövet- és fejlődéstani, később pedig az élettani intézetben dolgozott. Orvosi diplomáját 1897-ben szerezte meg a budapesti orvosi karon. 1900-tól a stomatológiai intézet munkatársa volt, 1905-ben magántanár lett. 1914-től a Poliklinika fogászati osztályát vezette, az első világháború idején katonaorvosként dolgozott. 1921-ben nyilvános rendes tanárrá nevezeték ki és a Fogászati Klinika igazgatója lett. Szakterülete a fogászati élettan, a gyökértömések bakteriológiája és a szájsebészet voltak. Halálát szívbénulás okozta. Felesége Pohl Lívia volt.
Fontosabb művei
- Gyakorlati fogászat (Budapest, 1914)
- Odontoiatria practica (Milano, 1928)
- Odontologia pratica (Barcelona, 1933)
- A száj és állcsontok dentális betegségeinek sebészete (Budapest, 1936)
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1038/1937. folyószáma alatt.