Szabó Antal (újságíró)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2020. április 12., 13:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ez a szócikk az újságíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Antal (egyértelműsítő lap).
Szabó Antal
Született1842. november 5.
Szerep
Elhunyt1910. május 25.
Vác
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaújságíró,
műfordító
Sablon • Wikidata • Segítség

Zempléni Szabó Antal (Szerep, 1842. november 5. (keresztelés)[1] – Vác, 1910. május 25.)[2] újságíró, műfordító, belügyminisztériumi osztálytanácsos.

Élete

1879-től a belügyminisztériumban dolgozott osztálytanácsosi címmel mint miniszteri titkár. 1906. március 17-én este kilenc óra körül, amikor a Margit híd mellett Csiky László utászhadnagy a robogó villamos kocsira akart felugrani, odakiáltott neki, hogy hadnagy létére tudnia kellene, hogy mozgásban lévő villamosra nem szabad felugrani. A rendreutasítást követően heves szóváltásba kezdtek, mire Csiky felhevülésében kardot rántott, Szabó feje felé csapást mért, amelyet az a kezével felfogott. A csapás ujjait érte oly erővel, hogy a hüvelyk- és mutatóujj ízületét átvágta. A sebesülthöz a mentőket hívták, akik a sebet bekötözték és a miniszteri osztálytanácsost Zsigmond utca 55. számú lakására szállították. Hosszabb ideig hírlapíróként is dolgozott.

1863-ban a Fővárosi Lapok munkatársa volt; az 1860-as évek vége felé a Debreceni Lapokat szerkesztette; 1870-74-ig szerkesztőtársa volt az Oláh Károly felelős szerkesztése mellett kiadott Debreczen c. balközépi lapnak, 1874-78-ig pedig felelős szerkesztője a Debreczeni Ellenőrnek. 1884-től rendes belső munkatársként dolgozott a Boncza Miklós-féle Magyar Közigazgatás című szaklap szerkesztőségében. Hosszú időn át volt munkatársa A Hon, az Ellenőr és a Nemzet napilapoknak. 1873-74-ben a Pester Lloyd tudósítójaként működött a Rózsa Sándor-per tárgyalásai alkalmával és mint külső munkatárs évekig dolgozott a lapba.

Elhunyt 1910. május 25-én délelőtt 1/2 10 órakor, örök nyugalomra helyezték 1910. május 26-án délután a református egyház szertartása szerint a váci református sírkertben.

Családja

Szülei Szabó József tanító, rektor és Komáromy Erzsébet; édesanyja 1905. január 16-án a Császárfürdőben meghalt.[3] Neje Pákozdy Mária volt, akivel 1892. január 16-án kötött házasságot a Budapest-Kálvin téri református templomban.[4] Fia Szabó József pornázi szolgabíró, 1902 februárjában revolverrel agyonlőtte magát Pomázon.[5]

Munkái

  • A bankjegyek. Pest, 1862. (és Bpest, 1885. Ifjúság Könyvtára 4.) (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • Egy levél a szentírásból. Pest, 1862. (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • A két hű barát. U. ott. 1862. (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • A megtért. U. ott, 1862. (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • A jó tett is meghozza kamatjait. U. ott, 1862. (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • Ki mint vet, úgy arat. U. ott, 1862. (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • Szegény és gazdag. U. ott, 1863. (Franz Hoffmann utáni fordítás.)
  • Robinson gyarmata. Az ifj. Robinson folytatása. Irta Hildebrandt C. Ford., 6 képpel. U. ott, 1863.
  • Képes budapesti Szakácskönyv. U. ott, 1864. (Zemplényi Szabó Antonia álnévvel. Azóta két kiadásban negyvenötezer példányban forog közkézen.)
  • Boldogságtan az ember testi életére nézve. Életrendi vezető az életen keresztül. Irta Hartmann Károly F., ford. U. ott, 1864.
  • Stephenson György, a vasutak és gőzmozdonyok embere. Életkép az ifjúság számára. Horn W. O. után ford. U. ott, 1864.
  • A kedély hatalmáról, miszerint a puszta feltett szándék által uralkodhatni a káros érzelmeken. Immanuel Kant után ford. U. ott, 1864.
  • Hauff Vilmos regéi. Mulattató és tanulságos olvasmányok. Németből ford. U. ott, 1865. Hat kőnyom. képpel. Két rész egy kötetben.
  • Gyermekszinház. U. ott, 1865. (és Bpest, 1885. Ifjúság Könyvtára 7.)
  • Sue Jenő, A bolygó zsidó. Regény, ford. Szabó Antal és Pleskott Henrik. Pest, 1870-71. Tizenhat kötet.
  • Születés és vagyon. Luise Mühlbach után ford. Debreczen, 1870.
  • Apácza és kegyencznő. Regény a bécsi életből. Karl Haffner után ford. U. ott, 1871.
  • Egy nemes ember leánya. Svéd regény. Marie Sophie Schwartz után ford. U. ott, 1873. Két kötet.
  • Gyermekek mulatsága. Mulattató olvasmány kis gyermekek számára. Versekkel és 6 szinezett olajnyom. képpel. Bpest, év n.
  • Gyermekek öröme. Tanulságos és mulattató könyvecske. Versekkel és 6 képpel. U. ott, év n.
  • Tiszteljed atyádat és anyádat. Elbeszélés az ifjúság számára. Franz Hoffmann után ford. 4 képpel. U. ott, 1885. (Ifjúság Könyvtára 3.)
  • Ki mint vet úgy arat. Elbeszélés az ifjúság számára, négy aczélm. Franz Hoffmann után ford. U. ott, 1903.

Életrajzírója szerint "140 különféle tankönyv, szaktanulmány és füzet került tőle a könyvpiaczra."

Jegyzetek

  1. ↑ Szerepi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1842. év.
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a váci állami halotti akv. 186/1910. folyószáma alatt.
  3. ↑ Pesti Hírlap, 1905. január 17., 13.
  4. ↑ A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség házassági anyakönyve, 13/1892. folyószám.
  5. ↑ Hazánk, 1902. február 9., 7. old.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Antal_(újságíró)&oldid=22494823”