Sweet Emma Barrett

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dudva (vitalap | szerkesztései) 2020. október 24., 11:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (New Orleans-iak kategória hozzáadva (a HotCattel))
Sweet Emma Barrett
Életrajzi adatok
Születési névEmma Barrett
BecenévSweet Emma Barrett
ÁlnévBell Gal[1]
Született1897. március 25.
New Orleans, Louisiana, Amerikai Egyesült Államok
Származásamerikai
Elhunyt1983. január 28. (85 évesen)
Metairie
Pályafutás
Műfajokdixieland
Aktív évek1920-1983
Híres dalTishomingo Blues
I Ain't Gonna Give Nobody None Of My Jellyroll
EgyüttesOriginal Tuxedo Orchestra, Sweet Emma Barrett And Her Preservation Jazz Band, Sweet Emma Barrett And Her New Orleans Music, The Bell Gal And Her Dixieland Boys
Hangszerzongora, ének
Tevékenység
KiadókRiverside
SablonWikidataSegítség
Sweet Emma Barrett
Nem található szabad kép.(?)
Sweet Emma Barrett

Sweet Emma Barrett (New Orleans, 1897. március 25. – Metairie, 1983. január 28.) autodidakta amerikai jazz-zenész, zongorista és énekes.

Népszerű előadóként még a nyolcvanas években is fellépett, lebénult bal keze miatt (1967-ben szélütés érte) az utolsó időkben már csak fél kézzel zongorázott, de még akkor is nagy sikerrel. 1923 és 1936 között Papa Celestin, majd William Ridgely irányítása alatt az Original Tuxedo Orchestrával lépett fel. Ebből az időszakból ismert egy Papa Celestinnel készített felvétele, így Emma Barrett egyike az első női hangszereseknek, akikről filmfelvétel maradt fenn.

Kottát olvasni nem tudott, de dolgozott Armand Pironnal, John Robichaux-val, Sidney Desvigne-nyel, és a Preservation Hall Jazz Banddel is. A lábszárán játék közben csilingelő harangocskákról kapta másik ragadványnevét, a Bell Galt (a. m. „csengős lány”). Egyszerű, közvetlen, ún. Barrelhouse-játékstílusát olykor a cölöpverő gép (pile driver) működéséhez hasonlították.

Lemezek

  • 1968: Sweet Emma Barrett And Her Original Tuxedo Jazz Band At Dixieland Hall
  • 1964: Sweet Emma Barrett And Her Preservation Jazz Band
  • 1963: Sweet Emma Barrett And Her New Orleans Music
  • 1961: The Bell Gal And Her Dixieland Boys
  • 1960: Sweet Emma

Források

Jegyzetek

  1. A Bell Gal becenevet akkor kapta, amikor piros harisnyatartójára harangocskákat aggatott, és azok csilingeltek zongorázása közben.

További információk