Snačić család
| Snačić család | |
| Nemesi család | |
| Ország | Horvát Királyság |
| Nemzetiség | horvát |
| Alapítva | 11. század |
| Alapító | Juraj Snačić |
| Kihalt | 1435 |
| Utolsó tag | Nelipić III. Ivan |
| Főág | Snačić |
| Oldalág | Nelipić |
A Snačić (vagy Svačić, Svadčić) család egyike volt a Horvát Királyság azon tizenkét törzsi nemzetségének, amelyet a Pacta conventa és a Supetari kartulárium is említ.[1] A család legrégebbi ismert tagja közé tartozik Petar Snačić, aki nagy valószínűséggel az utolsó horvát származású horvát király volt.[2][3]
Története[szerkesztés]
A nemzetség legkorábbi ismert őse Juraj Snačić zsupán, egyike a Pacta conventában említett tizenkét nemesnek. A Supetari Cartulatum szerint a Horvát Királyságban Dmitar Zvonimir horvát király uralkodása alatt a bán Petar Snačić volt, akinek személyét gyakran az utolsó horvát királlyal, Petar Snačić-csal kapcsolják össze.
A családról kevés információ áll rendelkezésre. 1343-ban említenek bizonyos Gojslavot, egy Prodi de Saucichorum nevű személy fiát Klis zsupániában. Egyes történészek azt is feltételezik, hogy a Sidragai Domald nevű nemes (kb. 1160–1243) a család tagja volt, de ezt nem lehet megbízhatóan bizonyítani.[1]
A nemzetség tagja volt a 14. század első felében Nelipac (generationis Suadcich), a cetinai Nelipić család feje, amely a Snačić család egyik leszármazotti ága.[1] Nelipić III. Ivan bán 1435-ben bekövetkezett halála után a Snačić család nagy valószínűséggel férfiágon kihalt, örökségüket Zsigmond magyar király Tallóci Matkónak és testvérének Péternek adta.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Fine2: John Van Antwerp Fine Jr: When Ethnicity Did Not Matter in the Balkans. (hely nélkül): University of Michigan Press. 2010. ISBN 978-0-472-02560-2
- ↑ Hrvatska enciklopedija: Hrvatska enciklopedija: Snačići. www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. december 2.)
- ↑ Svob: Držislav Švob: Pripis Supetarskog kartulara o izboru starohrvatskog kralja i popis onodobnih banova. Historijski zbornik, IX. évf. 1/4. sz. (1956)
További információk[szerkesztés]
- Mladen Ančić: Gradu kmeti ili iobagiones castri kao element društvene strukture Hrvatskoga Kraljevstva. Miscellanea Hadriatica et Mediterranea, VI. évf. 1. sz. (2019)
- Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519
- ↑ Klaić1: Vjekoslav Klaić: Hrvatska plemena od XII. do XVI. stoljeća. dizbi.hazu.hr. Zagreb: Rad Jugoslavenske akademije znanosti i umjetnosti (JAZU) (1897) (Hozzáférés: 2021. november 29.)
- Petrichevich Horváth Emil: A Mogorovich nemzetség. Adatok a horvát nemzetségek történetéhez. Turul, 1–2. sz. (1933) Hozzáférés: 2021. november 29. [halott link]
- Franjo Smiljanić: Neka zapažanja o teritoriju i organizaciji Bribirske županije u srednjem vijeku - Historical Contributions. hrcak.srce.hr. Zagreb1: Croatian Institute of History (2003) (Hozzáférés: 2021. november 27.)
- Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9
