Siracusa megye
| Siracusa megye (Provincia di Siracusa) |
|
| Piazza del Duomo, Siracusa | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Régió | Szicília |
| Székhely | Siracusa |
| Terület | 1511 km² |
| Autójelzés | SR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 404 271 fő (2011)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
| Siracusa megye weboldala | |
Siracusa megye Olaszország Szicília régiójának megyéje. Székhelye Siracusa.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Siracusa megye Szicília keleti részét foglalja el. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Ragusa megyével szomszédos.
A megye domborzata hegyvidéki jellegű. A legnagyobb síkvidék a Milazzo körüli tengerparti síkság. A legnagyobb folyója az Alcantara valamint a Timeto és Pollina.
Hegyek [szerkesztés]
A megye domborzatát nagyban befolyásolta az egykori vulkáni tevékenység, amelynek eredményeképp a megye területe elsősorban dombvidék, kivéve a tengerpart egyes sík részeit.
Legfontosabb hegyvidéke a Monti Iblei, amely egyben természetes határt is képez Ragusa megyével. Legmagasabb pontja a Monte Lauro ( 986 m).
Folyók [szerkesztés]
A megye vizekben gazdag. Legfotnosabb vízfolyása a Margi-San Leonardo, a Ciane, az Anapo, a Cassibile , az Asinaro, és a Tellaro .
Tengerpart [szerkesztés]
A siracusai partokat a Jón-tenger és a Szicíliai-csatorna vizei mossák. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van : (Augustai- öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi- öböl), [[Ortigia-sziget], Isola di Capo Passero) , és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).
Szigetei:
- Isola di Augusta
- Isola di Ortigia
- Isola di Ognina
- Vendicari-sziget
- Isola di Capo Passero
- Isola delle Correnti
Klíma [szerkesztés]
A megye klímáját enyhe tél (átlagosan 10°C )és meleg nyár jellemzi, amikor a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot is.
Községek (comuni) [szerkesztés]
Siracusa megyéhez 21 község tartozik:
| Község | Lakosok (fő) |
Terület (km²) |
|---|---|---|
| Augusta | 34.062 | 109,33 km² |
| Avola | 31.679 | 74,27 km² |
| Buccheri | 2.182 | 57,43 km² |
| Buscemi | 1.153 | 51 km² |
| Canicattini Bagni | 7.354 | 15 km² |
| Carlentini | 17.586 | 157 km² |
| Cassaro | 839 | 19,38 km² |
| Ferla | 2.636 | 24,77 km² |
| Floridia | 22.600 | 26,22 km² |
| Francofonte | 12.523 | 73,95 km² |
| Lentini | 24.036 | 215,75 km² |
| Melilli | 12.897 | 163,03 km² |
| Noto | 24.004 | 550,86 km² |
| Pachino | 21.731 | 50,47 km² |
| Palazzolo Acreide | 9.061 | 86,34 km² |
| Portopalo di Capo Passero | 3.684 | 14,87 km² |
| Priolo Gargallo | 12.189 | 57,58 km² |
| Rosolini | 21.581 | 76,15 km² |
| Siracusa | 124.016 | 204 km² |
| Solarino | 7.503 | 13,01 km² |
| Sortino | 8.986 | 93,19 km² |
Demográfia [szerkesztés]
Siracusa megye a majd négyszázezer lakosával Szicílioa hatodik legnépesebb megyéje. A megyében a legtöbb lakosa Siracusa városnak van. A legsűrűbben lakott Floridia.
Termékek [szerkesztés]
A megye legfotnosabb agrártermékei a :
- A szicíliai vérnarancs, amelyet elsősorban Lentiniben, Francofonteban, Carlentiniben, Buccheriben, Melilliben, Augustaban, Priolo Gargalloban, Siracusaban, Floridiaban, Solarinoban, Sortinoban és Notoban állítanak elő.
- A Monti Iblei olivaolaj
- A Caciocavallo sajt , Ragusa
- Moscato di Noto muskotálybor és habzóbor
- Moscato di Siracusa, muskotálybor.
Turizmus [szerkesztés]
Az idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).
Gazdaság [szerkesztés]
A siracusai gazdaság jelenleg erősen stagnál, csak az agrárium, aturizmus, és a vegyipar jelentős.
Mezőgazdaság [szerkesztés]
, az egyik legfontosabb termék a megyében.]]
Az 1960-as évekig, a prioloi petrolkémiai ipar születéséig a megye szinte csak mezőgazdasági jellegű volt. Területén elsősorban citrusféléket, olivát, mandulát és paradicsomot termelnek.
Ipar [szerkesztés]
Az ipar a Priolo, Augusta és Melilli által körbezárt területet jellemzi, itt is csak olajfinomítókat és vegyipart találunk. Sok üzemet bezártak, az ágazat válságban van, három finomító maradt fenn, az ERG, az Esso és a volt AGIP.
Halászat [szerkesztés]
A halászati szektor kifejezetten fejlett Portopalo, Marzamemi és Notovidékén, és figyelemreméltó a kagylótenyésztés Siracusa és Augusta partjainál.
Közlekedés [szerkesztés]
Autópályák [szerkesztés]
A megyét az NSA339-es autópálya és az A18-as autópálya érinti, és összesen 57 km autópályával rendelkezik.
Vasút [szerkesztés]
A jelenlegi vasúti hálózat gyakorlatilag végig egyvágányos, kivéve a Siracusa és Targia közötti szakaszt és csak Catania irányában villamosított.
Kikötők [szerkesztés]
A megye nem jrendelkezik fontos kikötőkkel , a leglényegesebb a siracusai, az augustai, ahol katonai célokra is használják.
Repterek [szerkesztés]
A megyében nincs polgári reptér, csak egy katonai légikikötő Sigonellaban. A legközelebbi civil repülőtér a cataniai.
Világörökség [szerkesztés]
Siracusa megye két világörökségi helyszínnel rendelkezik:
- A Val di Noto későbarokk városai (2002)
- Siracusa óvárosa és Pantalica nekropolisza (2005)
Folklór [szerkesztés]
A megye folklórját elsősorban a vallási ünnepek jellemzik, amelyeket az év minden szakában tartanak.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Istat

