Siracusa megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siracusa megye
(Provincia di Siracusa)
Sicilia Siracusa1 tango7174.jpg
Piazza del Duomo, Siracusa
Adatok
Ország  Olaszország
Régió Szicília
Székhely Siracusa
Terület 1511 km²
Autójelzés SR
Népesség
Teljes népesség 404 271 fő (2011)[1] +/-
Elhelyezkedése
Map Province of Siracusa.svg
Siracusa megye weboldala

Siracusa megye Olaszország Szicília régiójának megyéje. Székhelye Siracusa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Province of Syracuse map-bjs.png

Siracusa megye Szicília keleti részét foglalja el. Keleten és délen a Jón-tenger és a Földközi-tenger határolja, északon Catania, nyugaton Ragusa megyével szomszédos.

A megye domborzata hegyvidéki jellegű. A legnagyobb síkvidék a Milazzo körüli tengerparti síkság. A legnagyobb folyója az Alcantara valamint a Timeto és Pollina.

Hegyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siracusa megye domborzata

A megye domborzatát nagyban befolyásolta az egykori vulkáni tevékenység, amelynek eredményeképp a megye területe elsősorban dombvidék, kivéve a tengerpart egyes sík részeit.

Legfontosabb hegyvidéke a Monti Iblei, amely egyben természetes határt is képez Ragusa megyével. Legmagasabb pontja a Monte Lauro ( 986 m).

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye vizekben gazdag. Legfotnosabb vízfolyása a Margi-San Leonardo, a Ciane, az Anapo, a Cassibile , az Asinaro, és a Tellaro .

Tengerpart[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A siracusai partokat a Jón-tenger és a Szicíliai-csatorna vizei mossák. A tengerpart szaggatott, több öble és szigete is van : (Augustai- öböl, Porto Grande di Siracusa, Notoi- öböl), Ortigia-sziget, Isola di Capo Passero) , és a félszigetei: (Magnisi, Maddalena és Capo Passero).

Szigetei:

Klíma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye klímáját enyhe tél (átlagosan 10°C )és meleg nyár jellemzi, amikor a hőmérséklet elérheti a 45 °C-ot is.

Községek (comuni)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siracusa megyéhez 21 község tartozik:

Község Lakosok
(fő)
Terület
(km²)
Augusta 34.062 109,33 km²
Avola 31.679 74,27 km²
Buccheri 2.182 57,43 km²
Buscemi 1.153 51 km²
Canicattini Bagni 7.354 15 km²
Carlentini 17.586 157 km²
Cassaro 839 19,38 km²
Ferla 2.636 24,77 km²
Floridia 22.600 26,22 km²
Francofonte 12.523 73,95 km²
Lentini 24.036 215,75 km²
Melilli 12.897 163,03 km²
Noto 24.004 550,86 km²
Pachino 21.731 50,47 km²
Palazzolo Acreide 9.061 86,34 km²
Portopalo di Capo Passero 3.684 14,87 km²
Priolo Gargallo 12.189 57,58 km²
Rosolini 21.581 76,15 km²
Siracusa 124.016 204 km²
Solarino 7.503 13,01 km²
Sortino 8.986 93,19 km²

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siracusa megye a majd négyszázezer lakosával Szicílioa hatodik legnépesebb megyéje. A megyében a legtöbb lakosa Siracusa városnak van. A legsűrűbben lakott Floridia.

Termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legfotnosabb agrártermékei a :

  1. A szicíliai vérnarancs, amelyet elsősorban Lentiniben, Francofonteban, Carlentiniben, Buccheriben, Melilliben, Augustaban, Priolo Gargalloban, Siracusaban, Floridiaban, Solarinoban, Sortinoban és Notoban állítanak elő.
  2. A Monti Iblei olivaolaj
  3. A Caciocavallo sajt , Ragusa
  4. Moscato di Noto muskotálybor és habzóbor
  5. Moscato di Siracusa, muskotálybor.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ortigia és a tenger

Az idegenforgalom jelentősége folyamatosan növekszik. A legnagyobb vonzerőt a megyeszékhely és a világörökségi helyszínek jelentik: (Noto, Palazzolo Acreide és Pantalica), valamint a tengerparti üdülőhelyek, mint (Noto, Avola, Portopalo di Capo Passero, Fontane Bianche, Arenella, Marzamemi, Brucoli és Agnone Bagni). Lényegesek a régészeti lelőhelyek is: Leontinoi, Akrai, Megara Iblea, Eloro, Avola Antica, Noto Antica).

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A siracusai gazdaság jelenleg erősen stagnál, csak az agrárium, aturizmus, és a vegyipar jelentős.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pachinoi paradicsom

, az egyik legfontosabb termék a megyében.]]

Az 1960-as évekig, a prioloi petrolkémiai ipar születéséig a megye szinte csak mezőgazdasági jellegű volt. Területén elsősorban citrusféléket, olivát, mandulát és paradicsomot termelnek.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A siracusai olajtelep

Az ipar a Priolo, Augusta és Melilli által körbezárt területet jellemzi, itt is csak olajfinomítókat és vegyipart találunk. Sok üzemet bezártak, az ágazat válságban van, három finomító maradt fenn, az ERG, az Esso és a volt AGIP.

Halászat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A halászati szektor kifejezetten fejlett Portopalo, Marzamemi és Notovidékén, és figyelemreméltó a kagylótenyésztés Siracusa és Augusta partjainál.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autópályák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyét az NSA339-es autópálya és az A18-as autópálya érinti, és összesen 57 km autópályával rendelkezik.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siracusa állomása

A jelenlegi vasúti hálózat gyakorlatilag végig egyvágányos, kivéve a Siracusa és Targia közötti szakaszt és csak Catania irányában villamosított.

Kikötők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye nem jrendelkezik fontos kikötőkkel , a leglényegesebb a siracusai, az augustai, ahol katonai célokra is használják.

Augusta kikötője

Repterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében nincs polgári reptér, csak egy katonai légikikötő Sigonellaban. A legközelebbi civil repülőtér a cataniai.

Világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siracusa megye két világörökségi helyszínnel rendelkezik:

Folklór[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye folklórját elsősorban a vallási ünnepek jellemzik, amelyeket az év minden szakában tartanak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Istat

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]