Sipos Jenő (énektanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sipos Jenő
Született1910. július 20.
Kecskemét
Elhunyt2000. december 27. (90 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • operaénekes
  • énektanár
  • egyetemi oktató
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1939)
SablonWikidataSegítség

Sipos Jenő dr. (Kecskemét, 1910. július 20.[1]Budapest, 2000. december 27.) operaénekes (tenor), énekpedagógus.

Élete[szerkesztés]

Sipos (Spieler) Ferenc női divat kereskedő és Fispán Mária gyermekeként született.[2] Tanulmányait 1936-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola operaének és énektanárképző szakán Molnár Imre, majd Olaszországban Riccardo Stracciari növendékeként végezte. 1939 és 1944 között a zsidótörvények miatt csak az OMIKE Művészakció rendezvényein szerepelhetett. 1961-től a Zeneakadémia tanára, majd 1970-től 1981-ig egyetemi tanára volt. 1977 és 1980 között a Frankfurt am Main-i Städtische Bühnen énekmestere, 1979-től 1986-ig Teheránban, 1981 és 1983 között Tokióban volt énektanár. 1983-tól a Magyar Állami Operaház énektanáraként működött. Énekkurzusokat vezetett Ausztriában, a Német Szövetségi Köztársaságban, Norvégiában és Svájcban. Pedagógiai műve: Hangképzés az énekkarban. Több világhírű magyar operaénekes mestere volt, mint: Gulyás Dénes, Fried Péter, Hamari Júlia, Kálmándi Mihály, Kelen Péter, Kincses Veronika, Marton Éva, Miller Lajos, Pitti Katalin, Polgár László, Takács Klára, Tokody Ilona

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Életrajza (omike.hu)
  • Muzsika (2000) 43. évfolyam, 7. szám
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. Budapest., Zeneműkiadó, 1979.
  • Opera Operaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap