Selyemkóró (növényfaj)
Selyemkóró | ||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Selyemkóró félérett termésekkel
| ||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
Asclepias syriaca L. | ||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Selyemkóró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Selyemkóró témájú médiaállományokat és Selyemkóró témájú kategóriát. |
A selyemkóró vagy tejelőkóró,[1] illetve selyemfű (Asclepias syriaca) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó selyemkóró (Asclepias) növénynemzetség Magyarországon előforduló egyetlen faja. Észak-amerikai eredetű, eredetileg a textilipar számára hozták az országba, agresszíven terjeszkedő évelő gyomnövény. Mézelőként ugyan kiváló („selyemfűméz”, „vaddohányméz”), de az őshonos fajok kiszorításával összehasonlíthatatlanul több kárt okoz. Özönnövény, irtása törvény alapján kötelező.[2]
Elnevezései
Köznyelvi magyar elnevezései: selyemkóró,[3] közönséges selyemkóró,[3] selyemfű,[3] pamutkrepin[3]
Élőhelye
Főleg az alföldi homokos talajokon terjed.
Jellemzői
Virága kellemes illatú. Termése 8–11 cm hosszú, ívelten elkeskenyedő csúcsú tüskés toktermés, sok repítőszőrrel rendelkező maggal.
Életmódja
A selyemkóró mérgező növény, de ez a méreg nem hat a bűzpillefélékre, ami miatt a hernyóinak ez az egyetlen tápnövénye. Mi több, a mérget mind a hernyók, mind az imágók elraktározzák, és ettől maguk is mérgezővé, illetve íztelenné válnak, amire a potenciális ragadozókat feltűnő színeikkel és mintázatukkal figyelmeztetik.
Képcsarnok
-
Selyemkóró virágai
-
A virágok közelről
-
Ernyős virágzat a szár végén
-
Ernyős virágzat képződése
-
virágok bimbós állapotban az ernyős virágzatban
-
Selyemkóró termése
-
A kifejlett növény
-
Termése a reptetőszőrökkel
-
Termés közelről magjaival
-
A Merzse-mocsárban igen gyakori
Jegyzetek
- ↑ Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 35.
- ↑ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000043.FVM
- ↑ a b c d Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 225., 307. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]