Sebestyén Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 20:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Sebestyén Sándor
SzületettSchiff Sándor
1891. november 10.[1]
Szeged
Elhunyt1962. február 10. (70 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaMannaberg Rózsi
GyermekeiSebestyén János
Foglalkozása
  • gordonkaművész
  • zenepedagógus
SírhelyeFarkasréti temető (48/1-2-18)[3][4]
SablonWikidataSegítség

Sebestyén Sándor, Schiff[5] (Szeged, 1891. november 10.[6]Budapest, 1962. február 10.)[7][8] magyar gordonkaművész, zenepedagógus. Felesége Mannaberg Rózsi zongoraművész, fia Sebestyén János csembaló- és orgonaművész volt.

Élete

Schiff Ignác (1865–1925)[9] mérnök, miniszteri tanácsos és Janovics Szeréna (1868–1939)[10] gyermekeként született.[11] Budapesten Schiffer Adolf, Berlinben Földesy Arnold tanítványa volt. Emellett tanári diplomát és 1914-ben bölcsészdoktorátust szerzett A primitív népek zenéje című disszertációjával. Az első világháború alatt a Nemzeti Zenede tanára volt. 1921-ben feleségével néhány évre Svédországba távozott, ahol mint koncertező gordonkaművész és mint tanár működött, 1921-1925-ben a göteborgi Nagy Színház szólógordonkása volt. 1926 után Budapesten a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított, ugyanakkor az Magyar Állami Operaház zenekarában, majd a Székesfővárosi Zenekar együttesében is játszott. 1945 után a MÁV Szimfonikus Zenekar szólógordonkása lett, s pedagógusként haláláig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában is dolgozott. 1947-ben megszervezte és haláláig vezette a Vasutas Szakszervezet zeneiskoláját.

Magánélete

Felesége Mannaberg Rózsi volt, akivel 1921. március 21-én Budapesten kötött házasságot.[12]

Főbb művei

  • A primitív népek zenéje (Budapest, 1914)
  • A gordonkajáték technikája és tanításának módszere (Budapest, 1917)
  • Vonóshangszerek tanításának akusztikus megalapozása, (Budapest, 1923)
  • A gordonkajáték technikájának elemzése (Budapest, 1936)
  • Hamis megfigyelések és tévedések a vonóshangszerjáték technikájában és tanításában (Budapest, 1937)
  • Gordonkametodikai jegyzetek (Budapest, 1956)

Jegyzetek

Források

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap