Sebestyén Sándor
| Sebestyén Sándor | |
| Született | Schiff Sándor 1891. november 10.[1] Szeged |
| Elhunyt | 1962. február 10. (70 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Mannaberg Rózsi |
| Gyermekei | Sebestyén János |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (48/1-2-18)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sebestyén Sándor, Schiff[5] (Szeged, 1891. november 10.[6] – Budapest, 1962. február 10.)[7][8] magyar gordonkaművész, zenepedagógus. Felesége Mannaberg Rózsi zongoraművész, fia Sebestyén János csembaló- és orgonaművész volt.
Élete
Schiff Ignác (1865–1925)[9] mérnök, miniszteri tanácsos és Janovics Szeréna (1868–1939)[10] gyermekeként született.[11] Budapesten Schiffer Adolf, Berlinben Földesy Arnold tanítványa volt. Emellett tanári diplomát és 1914-ben bölcsészdoktorátust szerzett A primitív népek zenéje című disszertációjával. Az első világháború alatt a Nemzeti Zenede tanára volt. 1921-ben feleségével néhány évre Svédországba távozott, ahol mint koncertező gordonkaművész és mint tanár működött, 1921-1925-ben a göteborgi Nagy Színház szólógordonkása volt. 1926 után Budapesten a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában tanított, ugyanakkor az Magyar Állami Operaház zenekarában, majd a Székesfővárosi Zenekar együttesében is játszott. 1945 után a MÁV Szimfonikus Zenekar szólógordonkása lett, s pedagógusként haláláig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában is dolgozott. 1947-ben megszervezte és haláláig vezette a Vasutas Szakszervezet zeneiskoláját.
Magánélete
Felesége Mannaberg Rózsi volt, akivel 1921. március 21-én Budapesten kötött házasságot.[12]
Főbb művei
- A primitív népek zenéje (Budapest, 1914)
- A gordonkajáték technikája és tanításának módszere (Budapest, 1917)
- Vonóshangszerek tanításának akusztikus megalapozása, (Budapest, 1923)
- A gordonkajáték technikájának elemzése (Budapest, 1936)
- Hamis megfigyelések és tévedések a vonóshangszerjáték technikájában és tanításában (Budapest, 1937)
- Gordonkametodikai jegyzetek (Budapest, 1956)
Jegyzetek
- ↑ a b Sebestyén Sándor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13705.htm
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 33156/1897. Forrás: MNL-OL 30804. mikrofilm 687. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1897. év 22. oldal 48. sor
- ↑ Születési bejegyzése a szegedi izraelita hitközség születési akv. 116/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Elhunyt Sebestyén Sándor gordonkaművész (1962. február 13.) Magyar Nemzet, 18. évfolyam, 36. szám, 6. oldal
- ↑ Gyászjelentése (1962). (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Schiff Ignác halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 458/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Schiff Ignácné halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 130/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 440/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 155/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
Források
- Banda Ede: Emlékezés dr. Sebestyén Sándorra (1972. június 1.) Muzsika, 15. évfolyam, 6. szám
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
