Schifferné Szakasits Klára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schifferné Szakasits Klára
Született1918. szeptember 6.
Budapest
Elhunyt2001. december 9. (83 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchiffer Pál
Gyermekeiöt gyermek:
Schiffer Pál, Schiffer Péter, Schiffer Ferenc, Schiffer Anna, Schiffer János
SzüleiSzakasits Árpád
Foglalkozásatextiltervező
SírhelyeFarkasréti temető (60/1-főút-16)
SablonWikidataSegítség

Schifferné Szakasits Klára (Budapest, 1918. szeptember 6.[1] – Budapest, 2001. december 9.),[2] textiltervező, emlékiratíró. Szakasits Árpád szociáldemokrata politikus, köztársasági elnök lánya. Schiffer Pál újságíró, szociáldemokrata politikus, nagykövet, országgyűlési képviselő felesége; Schiffer Ferenc (1944–1982) újságíró, Schiffer Pál (1939–2001) filmrendező, Schiffer János MSZP-s politikus édesanyja; Schiffer András ügyvéd, politikus nagyanyja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Szakasits Árpád (1888–1965) tizenöt éves korától részt vett a munkásmozgalomban: a Népszava újságírója (a második világháború alatt főszerkesztője), már a Tanácsköztársaság alatt is politikai szerepet vállalt, az 1930-as években szakszervezeti vezető, idővel a szociáldemokrata párt egyik kulcsfigurája lett. Édesanyja Grósz Emma szabónő (1888–1954).

Szakasits Klára iparművészeti főiskolát végzett, 1945 előtt az óbudai Fehérítőben dolgozott textiltervezőként. A vészkorszak idején Zsindelyné Tüdős Klára a svéd misszióval együttműködve számos üldözöttnek adott menedéket, így ő bújtatta Szakasits Klárát is, három fiával.[3]

Apja meghurcolása (1950–1956 között, a Rákosi-korszakban börtönben volt, hivatalban lévő államfőként tartóztatták le), ill. a család kitelepítése idején Debrecenben a megyei kórházban csecsemőgondozó, később a Ruhaipari Tervező Vállalat szervezője.[4]

Emlékiratait az 1980-as években adta közre, szemléletes korképet festve a két világháború közötti munkásmozgalomról, a koalíciós évekről és a Rákosi-rendszerről.

Művei[szerkesztés]

  • Schiffer Klára: A gyermek és ruhája; ill. Gyulai Irén; Magyar Nők Országos Tanácsa, Bp., 1964
  • Magamról és másokról; Magvető, Bp., 1983 (Tények és tanúk)
  • Fent és lent 1945–1950; Magvető, Bp., 1985 (Tények és tanúk)
  • Holtvágányon 1950–1956; Könyvértékesítő Vállalat, Bp., 1987
  • Reménykedők 1918–1938; Krónika, Bp., 1988

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kortárs Magyar Írók 1945-1997. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
  2. Magyar Hírlap, 2001. dec. 11.
  3. Archivált másolat. [2017. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 19.)
  4. https://www.parlament.hu/kepviselo/elet/s360.htm