Ugrás a tartalomhoz

Sarkadi Emil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 16., 19:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Elhalálozási helye. Szülei neve. Jegyzetek pótlása.)
Sarkadi Emil
SzületettSchuller Emil
1881. szeptember 21.[1]
Bécs
Elhunyt1908. június 24. (26 évesen)[1]
Gyula
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozása
  • illusztrátor
  • litográfus
  • festőművész
Halál okatüdőbetegség
SablonWikidataSegítség

Sarkadi Emil, eredetileg Schuller Emil (Bécs, 1881. szeptember 21.[2]Gyula, 1908. június 26.)[3] festőművész, rajzoló, litográfus. Sarkadi Aladár komikus, színész és Sarkadi Leó öccse.

Életpályája

Schuller Vilmos és Ungar Katalin fia. A Kosmos műintézetben kezdett dolgozni litográfus tanoncként. Itt fedezték fel tehetségét. Elvégezte a fővárosi iparrajz iskola esti tagozatát, ahol Horti Pál kezei alá került. Ez idő tájt alakult “Művészvilág” című lapban jelentek meg első, még kevéssé karakterisztikus rajzai. A Művészvilág több számát is Sarkadi rajzolta tele. Később Bécsbe ment, ahol beiratkozott az akadémiára, de nem lelkesedett annyira az ottani oktatásért. Időközben megélhetése érdekében a Wiener Mode-nak készített rajzokat, főként szőnyegterveket. Egy év bécsi tartózkodás után visszatért Budapestre, ahol tanulni kezdett az iparművészeti iskolában, majd a mintarajz iskola növendéke lett. Néhány tervvel részt vett az Iparművészeti Múzeum egyik kiállításán. A mintarajziskolából 1902-ben Münchenbe ment, ahol Ludwig Herterich és Hollósy Simon tanítványa lett. 1903-ban Párizsba költözött, ahol két évet töltött tanulással és munkával, majd Londonba ment azzal a céllal, hogy ha sikerül elegendő pénzt összegyűjtenie, Amerikába költözik. Ez a terve azonban, bár négy évig küzdött érte, nem vált valóra.

Művészete

Munkái sokfelé fellelhetőek: dekoratív rajzok, könyvborítók és -illusztrációk, ex librisek és plakátok. Itthon főleg Singer és Wolfner könyvkiadócégnek, a Révai Testvéreknek és néhány folyóiratnak dolgozott. A Művészet is sokszor közölt tőle fejlécrajzokat. Ezenkívül a Jugend, a Simplicissimus és a Rire hasábjain jelentek meg munkái, de állandóan foglalkoztatta őt több kiváló külföldi irodalmi cég is. Ő illusztrálta Oscar Wilde Salomejának első magyar kiadását, amit Révai és Salamon adott ki 1907-ben.

Jegyzetek

  1. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 1586/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  3. Halotti bejegyzése a gyulai polgári halotti akv. 432/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 16.)

Források