Sötét szénlaska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sötét szénlaska
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Polyporales
Család: Polyporaceae
Nemzetség: Faerberia
Tudományos név
Faerberia carbonaria
(Alb. & Schwein.) Pouzar 1981
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötét szénlaska témájú kategóriát.

A sötét szénlaska vagy szenes rókagomba (Faerberia carbonaria) a likacsosgombafélék családjába tartozó, Európában honos, erdei égésnyomokon termő, nem ehető gombafaj. Nemzetségének egyetlen faja.

Megjelenése[szerkesztés]

A sötét szénlaska kalapja 1-4 cm széles, már fiatalon is bemélyedő, később tölcséressé mélyül. Széle sokáig aláhajló, begöngyölt, később éles peremmel felpenderedik, hullámos, berepedező lesz. Felszíne finoman szálas, kissé nemezes, közepén ritkás pikkelyekkel. Színe szürkés-vagy barnásfekete.

Húsa vékony, szürkésbarna. Szaga és íze nem jellegzetes.

Vastag, viszonylag ritkás lemezei ráncszerűen lefutnak a tönkre, villásan elágaznak, hosszuk különböző. Színük szürkésfehér, a vékony kalaphúson át közöttük előtűnik a sötét kalapbőr.

Tönkje középen vagy excentrikusan is illeszkedhet a kalaphoz. Színe piszkos szürkésfehér, idősen barnás. Alja elvékonyodik, csaknem gyökerező, esetleg kissé szélesebb.

Spórapora fehér. Spórájának mérete 9-10,5 x 4,5-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szürke rókagomba, esetleg a fodros trombitagomba hasonlíthat hozzá.

A sötét szénlaska
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

tölcséres

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos. Magyarországon ritka.

Lombos és vegyes erdőkben él, általában többéves égésnyomokon. Kora ősztől terem az első fagyokig.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]