Sárkány Sámuel
| Sárkány Sámuel | |||||
| A Bányai evangélikus egyházkerület püspöke | |||||
 | |||||
| Született | 1823. január 19. Dunaegyháza | ||||
| Elhunyt | 1911. február 15. (88 évesen) Pilis | ||||
| Felekezet | evangélikus kereszténység | ||||
| Püspökségi ideje 1890 – 1905 | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány Sámuel témájú médiaállományokat. | |||||
Ilenczfalvi Sárkány Sámuel (Dunaegyháza, 1823. január 19. – Pilis, 1911. február 15.) a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1890-től 1905-ig.
Élete[szerkesztés]
Sárkány Sámuel evangélikus lelkész és Clementis Apollonia fia. Gimnáziumi tanulmányait a tolna-szent-lőrinci és aszódi gimnáziumban, majd a selmeczi lyceumben végezte; meghitt barátja, tanuló- és lakótársa volt Petőfinek. Teologiai tanulmányait Pozsonyban és a jénai egyetemen (1843) hallgatta. Ezután mint felolvasó Feldinger Frigyes mellett tartózkodott Temesvárt és vele beutazta Németországot, Franciaországot és Angliát, egyben megtanulta a francia nyelvet. 1848-ban a pilisi egyház március 27-én elhunyt édesapja helyébe lelkésszé választotta. Mint kiváló hitszónok Nyári Pálnak a figyelmét is felkeltette és mint egyházkormányzó is számos érdemeket szerzett. 1872-ben mint a bányai egyházkerületnek püspökjelöltje egy szavazattal kisebbségben maradt; de ugyanekkor a kerületi gyámintézet elnökévé választotta meg. 1890-ben az egyházkerület püspökévé választották. 1895. november 2-tól a főrendiház tagja volt. 1897. február 9-én, amikor lelkészkedésének ötven éves jubileumát ünnepelte, a magyar király kegyelméből „ilenczfalvi” előnévvel régi nemességének megújítását nyerte. 1905-ben lemondott püspöki tisztéről. 1911-ben hunyt el 88 éves korában.
Művei[szerkesztés]
- Gyász-beszéd mellyet néhai Nyáregyházi báró Nyáry Antalné, szül. Felső-Kubinyi és Nagy-Olaszi Kubinyi Jozefa asszonyság gyász-istentisztelete alkalmával mondott 1856. julilus 7. Pest, 1857.
- Oltári imádság és egyházi beszéd. A bányai ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület aszódi leánynevelő-intézetének megnyitó-ünnepén 1891. szeptember 8. tartottak. Budapest, 1891. (Horváth Sándorral együtt.)
- cikke és beszéde (a Hon 1879. 34. sz. Petőfi egy régi pajtásának levele Ompolyihoz; a többi lapok is utánnyomták); a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1890. 51. sz. Püspöki székfoglalója).
Források[szerkesztés]
- Magyar Nemzeti Örökség Intézete
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
További információk[szerkesztés]
- Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História - MTA Történettudományi Intézete, 1996.
- Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
