Róna Magda
| Róna Magda | |
| Született | Róna Magdolna 1902. május 21.[1] Budapest VI. kerülete |
| Elhunyt | 1989. február 9. (86 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Szemes Marianne |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Róna Magda, férjezett Palasovszky Ödönné (Budapest, Terézváros, 1902. május 21.[4] – Budapest, 1989. február 9.) táncos, koreográfus, színházi rendező, mozgásművész, Szemes Marianne filmrendező, forgatókönyvíró anyja.
Élete
Róna (Rottenstein) Szigfrid bankbizományos és Janovitz Margit (1881–1975) gyermekeként született. Tanulmányait szülővárosában végezte, Kiss Ferencnél ötvösséget tanult. Mozgásművészeti tanulmányait Madzsar Alice iskolájában végezte, ahol 1925-ben nyert oklevelet. Ugyanitt hamarosan tanítani kezdett, majd Madzsar Alice halála után 1939-ig vezette a Madzsar Intézetet. Előadóként és koreográfusként – néha Magda Mária néven – az 1920-as évek második felétől bekapcsolódott az avantgárd színházi mozgalmakba. Drámai táncaival a szürrealista stílus kezdeményezője volt. A vészkorszak idején lányával hamis papírokkal bujkált, s így elkerülte a deportálást, ám első férjét kényszermunkatáborba vitték, ahonnan nem tért haza. A második világháborút követően férjhez ment korábbi alkotótársához, Palasovszky Ödönhöz, akinek részt vett színházi kísérleteiben. 1945–46-ban ugyancsak Palasovszkyval együtt a Madách Színház, majd a Dolgozók Színházának művészeti vezetője volt. Kifejező, kamara jellegű kompozíciói, valamint nagy létszámú mozgásdrámái a magyar modern táncélet sajátos vonulatát képezték.
Főbb szerepei, koreográfiái, szólói
- Bimini (1928)
- Gótika (1930)
- Prometheusz (Madzsar Alice – Róna Magda: A teremtés fájdalma)
- Egymás rabjai; Falak (Madzsar Alice: Bilincsek)
- Ayrus leánya (Palasovszky Ödön – Róna Magda)
- Srác (Srác és a Vagabund Hipokráciában)
Magánélete
Első férje Magaziner Pál (1898–1945) redőnygyár-tulajdonos – aki útikalauzok írásával és a síelés népszerűsítését célzó művével vált ismertté – a holokauszt áldozata lett.[5] Mindketten tagjai voltak a Magyarországi Kárpát Egyesület ski- és hegymászó osztályának. Magdát Magyarország egyik legjobb síelőjének és hegymászójának tartották. Férjével együtt óriási túrákat tett a Tátrában, Tirolban, Svájcban, Olaszországban és Németországban. Szerzőtársai voltak a Síelni nem boszorkányság című szakkönyvnek.
Jegyzetek
- ↑ a b Róna Magda, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/13101.htm
- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 556/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 810/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
Források
- Magyar asszonyok lexikona. Összeáll., előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Stephanum ny. VI, 1066 h.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- magazinertree.com