Ráday László
| Ráday László | |
| Született | 1912. november 11. Budapest |
| Elhunyt | 1986 Miskolc |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | könnyűzene, magyar nóta |
| Aktív évek | 1920-1945 |
| Kiadók | Nádor Kálmán |
| Híres dal | Első levél |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | a Magyar Királyi Állami Operaház tagja |
| IPI-névazonosító | 00025205718 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ráday László magyar nóta énekes, a húszas–harmincas évek népszerű előadója. Pályáját meghatározta a trianoni békeszerződés utáni Magyarország hol hazafias, hol irredenta zenei világa. Ennek folytatásaként beállt azon művészek sorába, akik a háborúban való részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat[* 1]. Jellegzetes és legjobban ismert műve az Első levél (Ne sírj utánam kedvesem) (Címlap). Részvevője volt az első nótaolimpiának, ahol ezüstkoszorúval tüntették ki. IPI kódja 00025205718
Gyermekei: Ráday Ákos, Ráday Csilla Ágota (1941), Rádai Kálmán
Élete
[szerkesztés]Teljes neve Ráday László József. Apja Ráday József, anyja Szalay Mária Vilma. 1938-ban házasságot kötött Hanke Klára Julianna Leoploldinával. [1]
A Magyar Királyi Állami Operaház tagja, ügyelője, Palló Imre operaénekes barátja. 1944-ben több filmnek is a főszereplője, többek között az Ambrus Film által készített " Ne sírj utánam kedvesem " című filmnek.Ő játszotta Nagy Istvánt, "aki úgyis hazajön". A filmplakát alapján mint "ludovikás tisztet" 1945-ben internálják a dél-budai táborba. Rendőrindulót komponált Münnich Ferenc rendőr tábornok látogatása alkalmából. 1945 után el kellett hagynia Budapestet és Miskolcon telepedett le. Vendéglátóipari zenészként élt nyugdíjba vonulásáig. Dalait a Magyar Rádió műsoron tartotta, majd 1980-ban megjelent egy válogatáslemez, melyen az általa írt "Ha fáj a szívünk" című dal is hallható, Kalmár Pál előadásában. Ez a dal később szerepelt a "6:3" Játszd újra Tutti című filmben is, Kállai Ferenc előadásában, Cseh Tamás és Péterdi Péter hangszerelésében. Ráday kiváló társasági ember volt, történeteit életéről és életéből sokan szívesen hallgatták. Magánélete zaklatottabb volt, többször nősült. 1986-ban bekövetkezett halálakor nevelt lányával élt együtt Miskolcon, ott is temették el.
Dalai
[szerkesztés]Saját szerzeményei [* 2]
- Hiába mondod, hogy gyűlölsz (Hiába) (szöveg: Rákosi János)
- Páros csillag(CD)
- Első levél (szöveg: Szécsén Mihály)
- Nem szégyen a szegénység (szöveg: Kéry K. Arnold) előadó: László Imre
- Mikor esti fényben áll a Nagykörút
- Ha fáj a szívünk (szöveg: Sárosi László) előadó. Kalmár Pál
- Vénasszonynak nem való a pántlika ( a dalt is és a szöveget is Ráday László írta)
Egy gyűjteményben a következő dalok lelhetők fel:(Katalógus) (legtöbbjüknek nem ő a szerzője)
- Nem felejtünk
- Csak még egyszer tudnék hazamenni
- Megfogadtam én már százszor (Miért sírjuk a múltat vissza)
- Esik eső süt a nap
- Ezt az utcát hogyha járom (Sárdy János, Pertis Jenő cigányzenekarával) Durium Pátria
- Betyáros kis kalapomat
- Nem tudom az életemet (szöveg: Kellér Dezső)
- Repül a szán
- Édes hazám, ha meghallod szavamat(Édes hazám)
- Megérett a kukorica (Lexikon) (szöveg: Magyarády Jenő)
- Kocsiút, gyalogút
- Hej, virágszál
- Bazsarózsa
- Piros pünkösd napján
- Pipacserdő
- Búzavirág
- Aki nékem mindenem volt (id. Kalmár Tibor)
- Minden örömem
További dalok:
- Túl a Tiszán (Dal egy bogárhátú házról)(Bogárhátú)
Film és színpad
[szerkesztés]Kétszer is látható a Két lány az utcán című filmben(Film),(imdb) Fényes Szabolcs – Békeffy István:
- Kár minden szó
- No, de hogy le tetszett fogyni! (Rácz Valival)
Saját szerzeménye hallható A tizedes meg a többiek című filmben:
- Első levél (Ne sírj utánam kedvesem) ISWC T-007.131.052-5
Ennek a története tipikusan "Ráday". A hatvanas években Rudabányán a Bányász Presszóban zongorázott, és játszotta saját dalait is. A filmes stáb véletlenül pont ide tért be egy kávéra, és azonnal felismerték a "tékozló fiút".[* 3] A "Ne sírj utánam kedvesem" eredeti lemezét ő adta át, hogy abban a jelenetben ahol Darvas Iván a "báró" és Major Tamás cukrot dob a kutyának, korhűen hallható legyen a dal. Sajnálatos módon az elkészült film stáblistáján elfelejtettek megemlékezni róla, csak Sárközi Györgyöt a film zeneszerzőjének a nevét tüntették fel. Az hogy ki is Nagy István, találgatások tárgya volt. Valójában ő "Nagy István, az 1944-ben készült ugyanazon című film főszereplője, egy szakaszvezetőt alakít benne aki indul a frontra. A film az Ambrus Film gondozásában készült el. Kópiája nem maradt meg. A Budapest Orfeum Budapest Orfeum című, népszerű régi dalokból összeállított zenés darabban hallható volt ennek egy részlete [* 4]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Szeleczky Zita emiatt hagyta el Magyarországot
- ↑ legtöbb dalának kiadója a Nádor Kálmán Zeneműkiadóhivatala
- ↑ A film külső felvételeit Tóalmáson készítették
- ↑ »Magyarnak nem való a könny
Nagy István úgyis visszajön«
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kurutz Márton: Ráady adatai. Hangosfil,hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
Források
[szerkesztés]↑ Film: Kurutz, Márton: Könnyűzene és muzikalitás a magyar filmben
Ráday László 1985-ben átadta életének fontosabb dokumentumait, dalainak kottáit, a róla készült fotókat, filmplakátokat, és lemezeket barátjának Sz.György Tibornak. A hagyatéknak e része ma is előtalálható. Ismereteinket Ráday László életéről Sz.György Tibortól tudjuk, ő azonban kerüli a nyilvánosságot, kizárólag Ráday emlékének ápolása okán osztotta meg velünk.
↑ imdb: László Ráday
↑ Lexikon: szerk.: Kikli Tivadar: Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szeged: B&T Kiadó (1999). ISBN 9639144304
↑ Hiába: Slágerlista (Jankay Kiadó)
↑ Első levél: Ne sírj utánam, kedvesem
↑ Címlap: Ráday, László. Első levél. Budapest: Nádor Kálmán, 4. o. (1942) „A harcoló magyar honvédeknek ajánlva”
↑ Édes hazám: Édes hazám. [2014. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
↑ Bogárhátú: Bogárhátú ház[halott link]
↑ CD: Magyarország feltámadása
↑ Budapest Orfeum: Budapest Orfeum a Katona József színház előadása, televíziós közvetítés
↑ Katalógus: Bartha Ágoston hanglemezkatalógus