Ugrás a tartalomhoz

Rovács Albin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2018. április 18., 06:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Rovács Albin (Komárom, 1843. szeptember 6. – 1918 után) ügyvéd, városi levéltárnok.

Élete

Rovács Ferenc ügyvéd, városi tiszti főügyész, tanácsnok, később polgármester, 40 évig Komárom város tisztviselője és Milkovics Johanna fia.

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Nagyszombatban végezte, ahol az érseki konviktus lakója volt. Pozsonyban lett jogász és a Királyi Jogakadémián bírói vizsgát tett. Néhány évig Komárom vármegye jegyzője, esküdtje és szolgabírója működött. 1869-ben ügyvédi oklevelet szerzett, az utolsók közt akik még a régi királyi tábla vizsgálóbizottsága előtt cenzúráztak.

1893-ban Komárom város levéltárnoka lett.

1871-ben főmunkatársa volt a Komáromi Lapnak. A Komárom című lap szerkesztését és kiadását 1877-ben vette át és 1881. elejéig a maga költségén adta ki, amikor is a Komáromi Lapokkal egyesült. 1890–1891-ben szerkesztette a Komárommegyei Közlönyt, majd megvált tőle és a Komáromi Értesítőt alapította és szerkesztette 1893. szeptemberéig.

Művei

  • 1901 A Komáromi vár leszerelése. Komáromi Lapok XXII/30.
  • 1902 A magyar játékszíni társaság 1790. Komáromi Lapok 1902/35.
  • 1906 Adatok az 1763. nagy földrengésről. Komáromi Lapok 1906/24-25.
  • 1904 Az Újvárhoz lerombolt városrész. Komáromi Lapok XXV/29.
  • 1907 Komárom. In: Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város. Magyarország vármegyéi és városai.

Ifjú éveiben irogatott a Vasárnapi Ujságba (1862/45.) és a Győri Közlönybe. Komáromban minden helyi lapnak munkatársa volt.

Források

További információk

  • Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.