Tönkös kacskagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Rhodotus palmatus szócikkből átirányítva)
Tönkös kacskagomba
Természetvédelmi státusz
{{{status}}}
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Physalacriaceae
Nemzetség: Rhodotus
Tudományos név
Rhodotus palmatus
(Bull.) Maire (1926
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tönkös kacskagomba témájú médiaállományokat és Tönkös kacskagomba témájú kategóriát.

A tönkös kacskagomba (Rhodotus palmatus) a Physalacriaceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák korhadó törzsén élő, nem ehető gombafaj. Nemzetségének egyetlen faja.

Megjelenése[szerkesztés]

A tönkös kacskagomba kalapja 3-8 cm széles, alakja kezdetben majdnem gömbszerű, később domború, idősen széles domborúan vagy laposan kiterül. Felülete eleinte kissé deres, majd ráncoktól hálózatosan erezett. A kalapbőr alatti zselészerű rétegtől áttetsző. Színe fiatalon rózsaszín majd narancsos-rózsás, lazac- vagy sárgabarackszínű.

Húsa puha gumiszerű. Színe halványrózsaszínes. Szaga gyümölcsös, íze kesernyés.

Közepesen sűrű lemezei szabadon állók vagy tönkhöz nőttek. Színük fiatalon fehéres, később rózsaszín-lazacszínű.

Tönkje 1-6 cm magas és 0,3-0,8 cm vastag. A kalap közepéhez csatlakozik vagy némileg excentrikus. Felszíne selymesen szálas vagy hamvas, idősen lecsupaszodik. Színe a kalapéhoz hasonló vagy némileg világosabb. Gyakran narancsszínű vagy vöröses folyadékcseppeket izzad.

Spórapora rózsaszínű. Spórája majdnem kerekded, finoman szemölcsös, inamiloid, mérete 6-9 x 6-7,5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Könnyen felismerhető, jellegzetes külsejű gomba.

A tönkös kacskagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka, összesen hat helyről ismert az Északi-középhegységből, a Vértesből és a Gemenci-erdőből.

Lombos fák (pl. bükk vagy szil) elhalt, korhadó törzsén, ágain él, általában árnyas, nedves környezetben. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]