Ragályi Lajos

Kiscsoltói és ragályi Ragályi Lajos (Mezőkövesd, 1857. november 22. – Budapest, 1910. szeptember 9.) ügyvéd, jogi doktor, országgyűlési képviselő.

Életútja

A gimnáziumot és jogot Budapesten végezte és itt ügyvédi vizsgát tett; ugyanitt nyitotta meg ügyvédi irodáját, de csakhamar megkínáltatván egy vidéki ügyvédi iroda átvételével, Dunaföldvárra költözött. Sopron vármegye nagybaromi kerülete 1892-ben szabadelvű programmal országgyűlési képviselőnek választotta. Mikor a kormány beterjesztette az egyházpolitikai javaslatokat, kilépett a Szabadelvű Pártból. 1896-ban mint pártonkívüli ismét megválasztották. 1899-ben belépett a Szabadelvű Pártba. Tolna vármegye bizottsági tagja és tiszteletbeli ügyésze volt, majd gyakorló ügyvéd Budapesten.

Munkái

• Az új sommás eljárásról, valamint a fizetési meghagyásokról szóló törvény (1883. XVIII. és XIX. t.-cz.) magyarázata és az összes perrendtartási szabályoknak egybeállítása a vonatkozó felsőbb birói határozatokkal. Bpest, 1893. (2. átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1894. Két kötet. Ism. P. Napló 1893. 256. sz.).
• Az örökösödési eljárás (1894. XVI. t.-cz.) magyarázata. Függelékül az örökösödési ügyekre vonatkozó összes illetékszabályok. Egybeállitotta Köcsön Lajos. U. ott, 1896.
• Egyházpolitikai beszéde. Elmondta a képviselőház 1894. márcz. 3. ülésében. U. ott, 1901. (Szószerinti kivonat a képviselőházi Naplóból).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.