Ragyogó tűcsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2020. május 25., 22:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Eszmei érték → Természetvédelmi érték, ld. WP:BÜ)
Ragyogó tűcsiga
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Achatinoidea
Család: Ferussaciidae
Nem: Cecilioides
Faj: C. acicula
Tudományos név
Cecilioides acicula
O. F. Müller, 1774
Szinonimák

Caecilianella acicula (Müller)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ragyogó tűcsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ragyogó tűcsiga témájú kategóriát.

A ragyogó tűcsiga (Cecilioides acicula) kis méretű, talajban élő vak csigafaj.

Megjelenése

A ragyogó tűcsiga háza ( oldalt milliméteres beosztás látható)

A csigaház megnyúlt, 5-6 kanyarulatból áll, 4–5 mm magas, 1–2 mm széles. Nagyon vékony héjú, szinte teljesen átlátszó, az elpusztult állat háza tejfehér és átlátszatlan. A ház csúcsa lekerekített, szájadéka magas és keskeny, felül kihegyesedő, a ház magasságának egyharmadát is eléri. Az állat is sárgásfehér, áttetsző és teljesen vak.

Elterjedése

A ragyogó tűcsiga eredetileg Közép- és Dél-Európában és Kisázsiában élt, innen továbbterjedt Skandinávia déli részére, a Baltikumba és a Brit-szigetekre. Az Alpokban 1800 méter magasságig hatol. A globális kereskedelemmel eljutott Észak-Amerikába, Új-Zélandra és Ausztráliába is. Magyarországon elsősorban a Dunántúl szerves anyagokban gazdag talajaiban gyakori.

Életmódja

Talajlakó faj, általában 20–40 cm (helyenként 2 méteres) mélységben fordul elő. A talaj szemcséi között, gyökereken, kőrepedésekben él, gyakran megtalálható a régi sírok csontjain, hangyabolyokban vagy a mohapárnák alatt. Alsóbbrendű gombákkal és bomló szerves anyagokkal táplálkozik.

Május végén párosodnak, június elején rakják 2-3 petéjüket, de maximum 11-13-at. Petéjük 0.75 mm átmérőjű, kimondottan nagy az állat méretéhez képest. A kikelő csigák növekedési sebessége, ivarérettsége, vagy élettartama nem ismert.

Magyarországon nem védett.

Források