Radeon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Radeon egy, az ATI Technologies (az AMD leányvállalata) által fejlesztett GPU-család; a nevet használják továbbá az ilyen chipeket hordozó videokártya-sorozat megnevezésére is. A termékvonal a Rage sorozatot követve 2000-ben jelent meg, s termékei azóta - az újabb DirectX-eljárások megjelenésével - három nagyobb generációs váltáson estek át. A sorozat tagjai az nVIDIA készítette GeForce grafikus processzorok - a számítási teljesítményt tekintve - egyetlen lényegi riválisai.

GPU-k[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sorozat Támogatott API Érdekesség
DirectX OpenGL
R100 DirectX 7.0 OpenGL 1.3 Az ATI első DirectX 7 kompatibilis megoldása, mely 2000-ben jelent meg. A HyperZ technológia segítségével megnövelt fill rate és nagy sávszélesség volt elérhető. Az első modell a Radeon 7000, a legutolsó a Radeon 7500 volt.
R200 DirectX 8.1 OpenGL 1.4 A második generációs Radeon, DirectX 8.1 alapokon, melyben megjelent a Pixel Shader 1.4 támogatás. A Radeon 8500 és Radeon 9250 közti kártyák tartoznak ide.
R300 DirectX 9.0 OpenGL 2.0 Az ATI első áttörése a grafikuskártyák piacán. DirectX 9.0 kompatibilitás, Pixel Shader 2.0 támogatás. A generáció tagjai a Radeon 9500 - 9800, X300 - X600, és X1050 kártyák.
R420 DirectX 9.0b Kibővített Pixel Shader 2.0 támogatás jellemzi. Támogatott kártyák: Radeon X700 - X850.
R520 DirectX 9.0c DirectX 9.0c támogatás, emellett bekerül a chipbe a Pixel Shader 3.0 támogatás. Külön extra a lebegőpontos renderelés és a HDR (High Dynamic Range) támogatása, fejlett anti-aliasinggel. Támogatott kártyák: X1300 - X1950.
R600 DirectX 10.0/
DirectX 10.1 (RV670)
A DirectX 10 támogatására kihegyezett kártyacsalád. Támogatott kártyák: HD 2400, HD 2600, HD 2900. DirectX 10.1 támogatással rendelkezik a HD 3800 és a HD 4800 széria.
R700 DirectX 10.1 (RV770) OpenGL 2.1 Shader Model 4.1 HD 4850, 4870, 4850X2, 4870X2-es videókártyákból álló sorozat. 1 teraFlop a számolási sebessége GPU-nak. 800 stream processzort tartalmaz. A memóriabusz szélessége 256bit. GDDR3 és GDDR5-ös memóriákkal szerelik. CrossFire és HibridCrosfire támogatással rendelkezik
Evergreen / R800 DirectX 11 OpenGL 3.2 Shader Model 5.0 2009 szeptember 23-án mutatták be. Ezt a sorozatot már 40 nm-es technológiával gyártják. Az első DirectX 11-et támogató GPU család. Az első kártyák az 5850 és az 5870. Mindkettőt GDDR5-ös memóriákkal szerelték és több mint 1440 stream processzorral rendelkeznek. A fő konkurens nVIDIA-nak sokáig nem volt válasza a Cypress alapú kártyákra.
Northern Islands / R900 2010 október 22-én került forgalomba.[1]

Videokártyák asztali számítógépekbe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HD2xxx szériás videokártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD2400pro/xt
• HD2600pro/xt
• HD2900pro/xt

HD3xxx szériás videokártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD3300
• HD3450
• HD3470
• HD3650
• HD3670
• HD3750
• HD3850
• HD3870
• HD3870x2

HD4xxx szériás videokártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD4350
• HD4370
• HD4550
• HD4570
• HD4650
• HD4670
• HD4730
• HD4750
• HD4770
• HD4830
• HD4850
• HD4860
• HD4870
• HD4890
• HD4870 x2
• HD4850 x2

HD5xxx szériás videokártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD5450
• HD5470
• HD5550
• HD5570
• HD5670
• HD5750
• HD5770
• HD5830
• HD5850
• HD5870
• HD5970 (HD5870 X2)

HD6xxx szériás videokártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD6450
• HD6570
• HD6670
• HD6750
• HD6770
• HD6790
• HD6850
• HD6870
• HD6950
• HD6970
• HD6990 (HD6970 X2)

Radeon X1950[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magja az RV570-es; gyártási technológiája 80 nm-es. AGP és PCI-E csatolófelületű változatai is piacra kerültek. Az első ATI-kártya - az nVIDIA mintájára - amelynél nem kell külön master kártya az elsődleges és a másodlagos kártya összekapcsolásához: ennél a típusnál ez 2 nyákkal oldható meg. 36 pixel shader-t és 8 vertex shadert tartalmaz. A 256 vagy 512 MB - általában 1.4, ritkábban 1.2 ns-os késleltetésű - memória 256 bites sávszélességen kapcsolódik a grafikus processzorhoz.

Videókártyák notebookokba[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

HD3xxx szériás videókártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD3200
• HD3670

HD4xxx szériás videókártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD4330
• HD4570
• HD4650
• HD4670
• HD4860

HD5xxx szériás videókártyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• HD5450
• HD5470
• HD5650
• HD5770
• HD5850

Gyártók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sapphire: A fórumozók tapasztalatai alapján a hűtése hangos, és többnyire nem megfelelő.[forrás?] Változatai: sima.[2] és Ultimate[3]
  • MSI:[4] A kártyán egy két slotot elfoglaló hűtés található, viszont a hűtési teljesítményére panaszkodni szoktak.[forrás?]
  • Powercolor: Változatai: sima[5] és Extreme.[6] Az Extreme 600/700 Mhz-es emelt órajelekkel bír.
  • Asus: Hűtése eltér a referenciától, mert egy hőcső is található benne ami a meleg elvezetését szolgálja; cserébe elfoglalja az alatta lévő illesztőhelyet.[7]
  • HIS: Változatai: sima és IceQ3 illetve az újabban megjelent iCooler sorozat. Az IceQ3 órajelei: 590 MHz/620 MHz, memóriája 702 MHz/740 MHz-es 1.2 ns-os. Az iCooler sorozatban 4 hőelvezető csövet használnak a mag hűtésére, a kártya körepén pedig egy ventilátor foglal helyet amely 2 irányba továbbítja a hőt.
  • Gigabyte[8]
  • Gecube: Változatai: sima.[9] és turbó (680/810 Mhz)[10]
  • Palit: 512MB VRAM-mal szerelt kártyái mind AGP-s, mind PCI-E-s csatlakozóra készülnek, mind GT, mind PRO változatban. A memóriák Quimonda típusú 1,4ns-es RAM-ok. A hűtése egyedi tervezésű, két helyet elfoglaló.[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]