Rad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rad (Rad)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1319
Polgármester Ladislav Liška
Irányítószám 076 37
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség 556 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 100 m
Terület 6,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rad (Szlovákia)
Rad
Rad
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 21° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 50″, k. h. 21° 51′ 30″
Rad weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rad (szlovákul: Rad) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 556 lakosából 366 magyar és 162 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Királyhelmectől 11 km-re északnyugatra a Bodrog és Latorca összefolyásánál fekszik. Körtvélyes tartozik hozzá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek szerint a község területén már az i. e. 2500 körüli időben éltek emberek. A települést 1319-ben a szomszédos keresztúri határ leírását tartalmazó oklevélben említik először. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1392-ben az Imreghiek és a Czékeyek a birtokosai. A 15. század elején az Imreghiek, a Soósok és a Kelecsényiek a birtokosok, majd a század második felében már több tilajdonosai is van. 1567-ben 3, 1582-ben 2 portáig adózott a község. 1600-ban temploma, plébániája, iskolája, 2 nemesi kúriája és 16 adózó háztartása volt. 1637-ben Melith György minorita kolostort alapított a községben, a kolostor a 18. század közepén Imregre költözött. Egykori várkastélya a 16. és 17. század fordulóján épülhetett, 1692-ben már romos épületként említik, valószínűleg a kuruc harcokban égették fel. A falu 17. század második felében a Forgách és Nemessányi családok birtoka. 1715-ben 4, 1720-ban 6 adózó háztartása volt. 1770-ben Mária Terézia Schuller Lipót tábornoknak adományozta, de később újra több birtokosa is volt, köztük a Szirmay és Rozgonyi családok. A 19. század elején Szirmay Antal a legnagyobb birtokos a községben.

Vályi András szerint "RAD. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik dél felől való óldalán Puszta Kőrtvélesi prædium, melly jó gabona termő, réttye is jó szénát terem; n. k. pedig Eszenyke puszta, mellyen szántóföldgyei, réttyei, és legelőji vagynak; földgye fekete agyag, és kevéssé homokos, erdeje nints, határját Tisza, és Latortza vize szokta károsítani." [2]

Fényes Elek szerint "Rád, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Zemplénhez 1/2 órányira a Bodroghközben: 272 romai kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 505 hold szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Ujhely. " [3]

1910-ben 440, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.

2001-ben 561 lakosából 426 magyar és 123 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus temploma a 13. században épült, először azonban csak a 15. században tesznek említést róla. 1438-ban még nem volt tornya, temető vette körül. 1584-től a 18. századig az evangélikusé volt. 1635 és 1705 között szolgálatát a ferencesek látták el, akiknek kolostoruk volt a faluban. 1822-ben klasszicista stílusban építették át.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]