Pávai Antal

Pávai Antal, Pável (Ószőny, 1851. április 20. – Tata, 1937. október 10.) római katolikus plébános.

Élete

Felszentelték 1874. július 30-én; segédlelkész volt Szentjánoson (Győr megye). Pável családi nevét 1876-ban változtatta Pávaira. Később Máriakálnokon (Moson megye) lett plébános, ahol 24 évig szolgált. Megújította az ottani kegykápolnát és megírta annak történetét, amely több kiadást is megért. A Moson megyei a törvényhatósági bizottságnak több évig tagja volt. 1928-ban vonult nyugdíjba, majd Tatára költözött a rokonaihoz. Saját kívánságára a neszmélyi családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.

Növendékpap korában írt verseket és elbeszéléseket, később egyéb cikkeket is a Katholikus Néplapba, Magyar Államba és több fővárosi és vidéki lapba. Közölt néhány szent beszédet az Isten Igéjében.

Műve

• A kálnoki csodatevő Mária-szobor, kegykápolna és szentkút története. 1553-1903. Bp., 1903.

Kéziratban

• A kis Katekizmus magyarázata, Schmitt J. hitelemzései a magyar kátéra alkalmazva.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  
• Moson Megyei Életrajzi Lexikon

További információk

• Magyar Sion 1891. 410. old.
• Századunk Névváltoztatásai 178. old.
• Zalka Emlékkönyve 147. lap.
• Schematismus Cleri Jaurinensis 1896. 185. lap.