Ugrás a tartalomhoz

Atalantalepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Pyrameis atalanta szócikkből átirányítva)
Atalantalepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Öregcsalád: Pillangószerűek (Papilionoidea)
Család: Tarkalepkefélék (Nymphalidae)
Alcsalád: Tarkalepkék (Nymphalinae)
Nemzetség: Szöglencrokonúak (Nymphalini)
Nem: Vanessa
Faj: V. atalanta
Tudományos név
Vanessa atalanta
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Atalantalepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Atalantalepke témájú médiaállományokat és Atalantalepke témájú kategóriát.

Az atalantalepke vagy admirálislepke (Vanessa atalanta, korábban Pyrameis atalanta) és a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjában a Vanessa nem egyik faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

A mérsékelt égövi Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában él.

Megjelenése

[szerkesztés]

Szárnyai bársonyos feketék; az elülsőt fehér foltok és piros szalag díszíti, a hátulsót piros szegély. A hátulsó szárnyak fonákján a barnássárga minta jó rejtőszín.

Életmódja

[szerkesztés]

Május és október között két nemzedéke repül; ritkán még novemberben is látható egy-egy példány. A nyílt területeket kedveli, kertekben, gyümölcsösökben, erdőszéleken, parkokban látható. Vándorlepke: a második nemzedék imágói Dél-Európában telelnek át, és tavasszal vándorolnak vissza. A német területekről délnek vonuló második nemzedék nagy része az Alpokban elpusztul. Ritkán egy-egy példánya a Kárpát-medencében is áttelelhet. Gyakran üldögél túlérett gyümölcsön, fatörzsek szivárgó nedvén, de virágokon is.

A nőstény naponta 1–100 petét rak a csalán leveleire; ezek 4–7 nap alatt kelnek ki. A hernyó tápnövényei a csalán és a bogáncs–; 2–3 hét múlva bábozódik. Bábja úgynevezett zuhanóbáb: ez testének hátsó végét rögzíti úgy, hogy a feje szabadon lecsüng.[1]

Atalanta-lepke
és hernyója

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Erich Lange, 1985: Metamorfózisok az állatvilágban. Gondolat Zsebkönyvek, 1988, Budapest. ISBN 963 282 061 4, ISSN 0133-0489

Források

[szerkesztés]
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Jolsvay-Steinmann-Szily: A magyar állatvilág szótára
  • Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 44.
  • Bushmann Ferenc – Szabóky Csaba: Hazai nagylepkéink magyar nevei

További információk

[szerkesztés]