Pulo do Lobo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. november 19., 11:21-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A Pulo do Lobo egy földrajzi tartomány, az Ibériai középhegység (Macizo Ibérico) Délportugál zónájában Spanyolország és Portugália között. Délkeleti széle nagyjából El Pico és az Odiel (római nevén: Luxia)-Escalada-Chanza forrásválasztójánál, nyugati széle a Sado folyónál van, nevét a Mértola közelében lévő vízesésről kapta.

Belső folyói[szerkesztés]

A Pulo do Lobo keleti belső folyója a Chanza, a nyugati belső folyó az Oeiras. Mindkettő a Guadiana - portugálul: Odiana - mellékfolyója, a Chanza határfolyó.

A Pulo do Lobo vidékét középen a Guadiana folyó vágja át, aminek portugálul Odiana a neve. Számos tekintetben az Ibériai-félsziget legfőbb, például 744 km-rel leghosszabb folyója, Madridtól délre a Spanyolországot és Portugáliát elválasztó leghosszabb határfolyó. A Guadiana e szakaszától Spanyolország felé Mértola és a Chanza torkolata felett lehet átkelni.

Története[szerkesztés]

A Pulo do Lubo vidéke a legteljesebb, leggazdagabb vidék a neandervölgyi kortól a paleoibér leletekig az egész félszigeten. A terület különösen jó adottságait 4 évszázadon át a rómaiak is kihasználták.

Pulo do Lubo a római korban Lusitania és Baetica fontos közlekedővidéke volt, ennek oka, hogy az édesvízben bő, dombos vidék, bányászatra és egy teljes mezőgazdaság üzemeltetésére is alkalmas vidék, különösen a Castro Verde környéke, ahonnan több, mint 20 római kori feldolgozó épület maradt fent.[1][2]

A vizigót időkből a félsziget többi részéhez hasonlóan a teltek, a reconquista után viszont a 12. század fontos szerepet játszott az önálló portugál állam kialakulásában, mely a 16. és 19. században két közigazgatási reformot kapott. Ma Baixa-Altentejo, azaz a Tejo (spanyolul Tajo) folyón túli terület "alsó", déli része.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ História e histórias-Castro Verde, Joaquim Boiça/Rui Mateus, Artinvento, Região de Turismo da Planicie Dourada/Câmara Municipal de Castro Verde; ISBN 978-972-97418-9-0
  2. ↑ The First Global Village, How Portugal Changed the World - Martin Page, Casa das Letras-Lisbon-2002, ISBN 978-972-46-1313-0

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pulo_do_Lobo&oldid=20689961”