Prefektus

A prefektus a római praefectus (a latin praeficere (elöljárni) szóból) tisztségből származó, a történelem során és ma is széles körben használt elöljárói megnevezés. Rómában is jelenthetett területi vezetőt, de egy szakfeladatra kinevezett irányítót, felügyelőt is. A hivatal viselését, a hivatalt, vagy illetékességének területi egységét is prefektúrának hívjuk.

Az ókori Rómában

Antiokheiai Szent Margit felhívja a római praefectus figyelmét, Jean Fouquet műve egy illusztrált kéziratból.

A praefectus a Római Birodalomban, nem választott, hanem kinevezett (prae 'elé' + facere 'tenni, csinálni') polgári és katonai tisztségviselők megnevezése volt.

Újkori gazdasági tisztségviselők

Az újkori Magyarországon a több uradalmat kormányzó jószágigazgatót nevezhették prefektusnak is.

A modern közigazgatásban

Több mai országban a megyék, mint központi igazgatási szervek élén álló személy. Ilyen például Franciaország, de a kiegyezés utáni közigazgatási reform Magyarországának főispánja is megfelelt ennek a kategóriának.

A rendszerváltás utáni Magyarországon a prefektus magyar megfelelője az 1990-től bevezetett köztársasági megbízott intézménye volt. (Hivatalának a nevét 1994-ben közigazgatási hivatalra változtatták.) 2011-től a kormányhivatalokat kormánymegbízottak vezetik.

A katolikus egyházban

A Vatikánban a pápai háztartás illetve a Szentszék gazdasági ügyeit intézi egy-egy prefektúra.

Prefektusnak hívják katolikus kollégiumokban a diákok tanulmányainak felügyelőjét.

Források

• ↑ Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2  
• ↑ Roman Curia: Roman Curia. www.catholic-hierarchy.org (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
• ↑ Koi: Helyi önkormányzati modellek III.: Helyi önkormányzati modellek III. ktk.uni-nke.hu (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.) arch
• ↑ MTF: Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o.. ISBN 963 282 202 1 (1989)