Porfestés

A porfestés (köznapi szóhasználatban gyakran szinterelés vagy szinterezés, ez azonban a porkohászati hevítő-zsugorító művelet megnevezésének pontatlan használata) egy speciális felületi bevonatot eredményező eljárás általában fém felületekre.

Technológia

Egy színezett műanyag-por alapú festéket hordanak fel az adott felületre elektrosztatikus szórópisztoly segítségével kb. 10-100 kV feszültséggel. A fém felületén megtapad a műanyag porfesték, majd kemencében 160 - 200 Celsius-fokon ráolvasztják. Az így kapott felület rendkívül tartós, rugalmas és hőálló. Az utóbbi időben már nem csak fémekhez használják ezt az eljárást, de műanyagon, üvegen, fán, MDF lapon.

Előnyei

• nincs oldószer felhasználás
• a porszóró berendezés zárt technológia, nincs károsanyag kibocsájtás
• fajlagosan olcsó
• nagy felületek gyorsan bevonhatók nincs száradási idő, beégetés után azonnal használható
• jól ellenáll az UV-sugárzásnak és az időjárási viszonyoknak

Hátrányai

• A kemence mérete behatárolja a festendő termék méreteit
• A magas beégetési hőmérséklet miatt csak az erre alkalmas anyagok festhetőek
• Nem minden festett felületre hordható fel
• Előkészítést igényel
• Tagolt felületekre nehezen vihető fel