Ugrás a tartalomhoz

Plán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 18:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)

A plán a mozgóképnek azon tulajdonsága, amely érthetővé teszi a film mondanivalóját és cselekményét a nézőpont és a képmozgás beállítása által. A film élvezhetővé tételével érzelmileg is megragadja a nézőt a filmalkotás megértése érdekében.

A mozgókép tulajdonságai: a látószög, a szereplő elrendezése és mozgása, a szereplőnek a környezetéhez viszonyított ábrázolása. A plán kifejezés tartalma elsősorban a szereplő közeli vagy távoli megjelenítése; illetve közelítése, vagy távolítása.

Minta

Mintaképpen bemutatjuk az Ének a búzamezőkről című film[1] első három jelenetét annak szemléltetéséül, mennyire összefonódik a gépállás, a közelítés és a mozgások fogalma a plán fogalmával

A film bevezetője némafilmként is megállná a helyét. Jelen esetben a filmhang a nézők többségének pozitív élmény jelent (Boldogasszony Anyánk).

  • A szereplő ezúttal nem az egyes ember, hanem emberek egy csoportja: a búzaszentelési körmenet résztvevői; ezért a plán kifejezést erre kell alkalmazni
  • Mindkét snitt alsó gépállásból készült. A témaválasztástól függően ez lehet megfélemlítő; ám ebben a filmben felemelni látszik a szereplőket. Ez az, ami miatt a néző mindjárt a nyitóképnél pozitív (empatikus) érzéssel nézi a cselekményt.
  • A nyitókép kétteres kompozícióként indul (a búzamező és a nyári égbolt), ám középen megjelenik a harmadik: a körmenet.[* 1] [2]
  • A körmenet közeledése következtében a szereplők képe nagytotálból átmegy totálba.
  • A körmenet látszólag kanyarodik. Emiatt a képkompozíció átmegy szimmetrikusból átlós szerkezetbe (bal hátulról jobbra előre).
  • Úsztatás (az első snitt végére ráfényképezték a második snittet)[* 2]
  • A második snitten alacsony gépállásból látjuk a körmenetet, de már szekond plánban. A körmenet és az előtér (a búzamező) most kétteres kompozícióba megy át.
  • A körmenet résztvevői alig láthatók, és hirtelen beúszik egy templomi zászló. Ez némi nyugtalanságot sugall (a filmnek tragikus végkifejlete van). A zászló és a szereplő képe ellentmond az átlós kompozíciónak.
  • Úsztatás. Ezúttal nem a körmenet a szereplő, hanem a plébános, aki megszenteli a búzát. Tekintettel a szereplőváltásra, ez most már totál plánnak minősül.

A plánok rendszere

Très gros plan: szuperplán, Gros Plan: premier plán, Plan poitrine: szűkszekond, Plan traille: szekond plán, Plan americain: amerikai plán, Plan italien: totál plán

Magát a plán kifejezést inkább az embert ábrázoló filmképre használják. A természeti, vagy mesterséges tárgyakra és a környezetre a közeli, távoli, totál szavakkal utalnak.

  • premier plán (közeli vagy nagyközeli): egy egész fejet, testrészt vagy valamilyen kisebb méretű dolgot jelenít meg. [3][4]
    • szuper plán: bemutathatja egy szereplő arcának, fejének részletét vagy valamilyen egyéb dolog részletét. Elég ritkán alkalmazott eljárás. A Jó, a Rossz és a Csúf című filmben szuper plánban látjuk a pisztolypárbaj szereplőit; Szőkét, Angyalszemet és Tucot, gyors egymásutánban. A figyelemtől összehúzott szemek látványa rendkívüli mértékben fokozza a feszültséget.
A Patyomkin páncélos című film csúcspontját jelenti az a kép, ahol az ennivaló hemzseg a férgektől. Az erős érzelmi hatást az váltja ki a nézőből, hogy az ételt és a férgeket szuperközeli beállításban látjuk.
  • szekond plán (félközeli-féltávoli): egy vagy több szereplő fejét és testének egy részét, illetve valamilyen közepes méretű dolgot mutat meg. A valóságban is hasonló szögben és méretarányban látunk.
    • kisszekond vagy szűkszekond (félközeli): a szereplőket melltől felfelé mutatja
      • tágszekond: a szereplőket deréktól felfelé mutatja
      • amerikai plán: a szereplőket térdtől felfelé mutatja (a név eredete: ha a western szereplője hirtelen feláll, oldalán függő fegyvere még a képben maradjon)
  • totál plán (távoli): a környezet, a háttér is fontos alkotórésze a képnek vagy csak a környezet, illetve táj látható
    • kistotál (kistávoli): a szereplők vagy egy nagyobb dolog teljes egészében láthatók és 30 méternél közelebbről látszanak
      • teljes alakos vagy szűk kistotál: a szereplő vagy szereplők kitöltik a képmezőt
    • nagytotál (nagytávoli): a szereplők vagy nagyobb dolog 30 méternél távolabbról látszanak
Tarr Béla A torinói ló című filmben különleges hatást ér el a hosszú snittekkel, és a nagytotál alkalmazásával.
Charles Chaplin a Modern idők című filmjének zárójelenetében alkalmazza a nagytotált: A Csavargó és a Lány távolodó alakja tempósan megy át totálból nagytotálba.
    • hiper plán: főként a táj látható, a szereplők kevéssé vagy egyáltalán nem. Magyar neve: óriástotál
A Jó, a Rossz és a Csúf című film zárójelenete (Sergio Leone) kirívóan távoli óriástotál. A főszereplő annyira távolról látszik, hogy szinte el is tűnik a mozivászonról.

Plánok a művészetekben

A mozgófilm a más művészeti ágakban már ismert formákat alkalmazta. A portré fogalma például a következőképpen alakult:

a festészetben a portré filmes megfelelője a szekond plán
a fényképezésben a portré filmes megfelelője a premier plán

Plánváltás gépmozgás nélkül

Megváltozik a plán jellege, amikor a szereplő mozog. Példa: Chaplin: Modern idők zárójelenete. A Csavargó és a Lány elindul új lehetőségeket keresve az országúton. A bőszekond totál plánná változik, majd átmegy nagytotálba. (A jelenet hatásosságát befolyásolja, hogy a szereplőket előzőleg szemből láttuk, vágás után viszont hátulról: ellenbeállítás[5].)

Korlátozott látótér

A felvevőgép elé szerelt árnyékoló eszköz (kompendium), vagy az előtér eltakarják a kép egyes részeit

  • Kompendium: maszk, amely a díszletet helyettesíti. Ilyen lehet egy jármű, vagy épület kicsinyített képe. A néző nem tud különbséget tenni a közeli és távoli tárgyak között, ezért a maszkon ábrázolt dolgot hatalmasra felnagyítva látja[* 3] [6]
  • Ansnitt: a képet sötét tárgyak határolják két oldalról, vagy alul és felül is. Ilyen hatást vált ki a fák lombja, vagy egy kapu kijárata. Az ansnittes kompozíció nemcsak kiemeli a szereplőt, de jelentős érzelmi–hangulati hatása is van. A cselekménytől függően ez többnyire pozitív, de (ritkábban) lehet baljóslatú is

A következők nemcsak a plán, hanem a vágástechnika témájához is kapcsolódnak

  • Abblende: a kép behatárolása, vagy elsötétítése. Általában vágókép előkészítése céljából használják. Példa: Chaplin: a Kölyök című filmjében csaknem valamennyi jelenetváltás (helyszín, vagy időpontváltás) abblende hatással indul: a kép beszűkül az előző helyszínen, majd kitágul (aufblende) az új helyszínen.
Elnevezése az objektívnyílás (a blende) nevéből származik, bár attól eltér. Többnyire a blendéhez hasonló kivitelű; írisz formájú kompendiummmal készül
  • Áttűnés: a kép elsötétül, majd új helyszínen kivilágosodik.[7]
  • Úsztatás: az áttűnéshez hasonló, de az előző és a következő snittet egymásra másolják: az egyik eltűnik, a másik előtűnik. Utómunkálatoknál lehet megvalósítani.[8]
  • Eléletlenítés: az operatőr megváltoztatja az optika élesre állítását (például: a 4 m-re álló szereplő felvételét olyan beállítás váltja fel, mintha 50 cm-re volna).

Illusztrált példák

A plán az angol szóhasználatban inkább a shot szónak felel meg. Jelentése: képkivágás.

Kompozíció

A kép szerkezetét a fotográfiához hasonlóan használják a mozgófilmnél is

  • A kép szimmetriája szerint:
    • szimmetrikus kompozíció
    • vízszintes elrendezésű
    • függőleges elrendezésű
    • átlós kompozíció (balra, illetve jobbra rendezett kép)
Embert ábrázoló képnél a szereplő abba az irányba néz, amerre az átlós kompozíció logikusnak látja
  • bal tengelyre rendezett képnél a szereplők balról jobbra néznek, illetve bal hátulról jobbra előre
  • jobb tengelyre rendezett képnél a szereplők jobbról balra néznek
amennyiben mozognak, ez megegyezik a mozgásuk irányával
Az álló sor, vagy menetelés nem tartozik ebbe a kategóriába: ez a skurz[* 4] (emberek, illetve tárgyak esetén is)
  • A tér felosztása szerint:
    • egyterű (a kompozíció számára közömbös a környezet; csak a szereplő lényeges)
    • kétterű (például bírói pulpitus a bíróval, és vele szemben a tanú)
    • háromterű kompozíció (a cselekmény akár az előtérben, akár középen, akár a háttérben is futhat)

Gépállás

  • Normál gépállásnál a kamera úgy ábrázolja a szereplőt, ahogyan bárki más látná. A felvevőgép nincs alacsonyabban, mint a talajszint, és nincs magasabban, mint egy átlagos szemléló feje
  • Békaperspektíva: a kamera talajszintről vagy még alacsonyabbról fényképezi a szereplőt
  • Alsó gépállás: a felvétel kb. térdmagasságból készül
  • Felső gépállás: a felvétel fejmagasságból, vagy kissé magasabbról készül
  • Madártávlat: a felvétel annyira magasból készül, hogy a perspektíva már torzulni látszik; a szereplő eltörpül a környezetéhez képest. Jellemző példája Szabó István Mephistójának záró jelenete (Brandauer, mint Höfgen, felülről látható)

Különleges hatást keltenek a vízszintes nézőpontból kibillentett képek (jobbra, vagy balra dőlő felvételi gépállás)

Gépmozgás

Gépmozgással vágókép nélkül is átmenetet képezhetünk a plánok között. Célja a néző figyelmének meghatározott célra való irányítása

  • Belső vágás: olyan plánváltás a kamera mozgatása által, amely vágóképet helyettesít
  • Mozgás a nézőpont irányában; közeledés a szereplőhöz, vagy távolodás a szereplőtől
    • A felvevőgép mozgatása a fárt (Fahrt)
    • Az optikai rendszer gyújtótávolságának változtatása a közelítés, vagy szűkítés (varió vagy zoom)[9]
  • Mozgás a nézőpontra merőlegesen (vízszintesen). Ennek megvalósítása a fart módszerével történhet; előre lerakott síneken, kézi kamerával, vagy járművel (autófárt)[10]
    • Igazítás: a mozgó szereplőt követi a kamera, esetleg közelebbi plánba rendezi. A főszereplőre irányuló figyelem felkelthető azzal is, ha előzőleg elmosódottan volt látható, ám az objektív igazításával élesre állítjuk a képét
    • Fordulás: a mozgó szereplőt a függőleges tengely körüli forgással követi a kamera[11]
    • Svenk: ez is fordulás, de célja általában a cselekmény környezetének bemutatása
  • Mozgás a nézőpontra merőlegesen (függőlegesen): a felvevőgép a magasba emelkedik, vagy ellenkezőleg: süllyed. Célja a gépállás megváltoztatása, hogy a szereplőt jelentéktelennek, vagy épp ellenkezőleg: fontosként mutassa be (kránolás[12])

Világítás

  • Főfény – általában a természetes megvilágítás irányából, tehát kissé felülről és szemből világítja a szereplőt
  • Ellenfény – a szereplőt háta mögül világítják meg
  • Csúcsfény – felülről és hátulról alkalmazzák, a csúcsfény tükröződése a szereplő haján rendkívül hatásos látvány
  • Derítés – szórt fény, amely gyenge árnyékaival kellemes hatást hoz létre

Kapcsolódó szócikkek

  • Snitt, vágás
  • Képkapcsolás (áttűnés, montázs)
  • Inzert
  • Filmidő
  • Szinkron

Megjegyzések

  1. Az elbeszélések szerint Rákosi Mátyás ennél a jelenetnél hagyta el ingerülten a vetítőtermet. A film bemutatója ezért lett 1989
  2. az úsztatás angolul: dissolve
  3. A kompendium elé betolt maszkokkal ansnittes képet is létre lehet hozni, de trükkfelvétel is készíthető, ha két ellentétes maszkkal kétszer exponáljuk a filmet
  4. A Budai cukrászda című filmben egymás után több skurz látható, többféle beállításban, ahol katonák menetelnek

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Búzamezők film
  2. Portré  információ a rendező ismeretei alapján
  3. Raffay :Keskenyfilmező
  4. IMDB Glossary: Close-up
  5. IMDB Glossary:Reverse Shot
  6. Kompendium leírás
  7. IMDB Glossary:Fade in, Fade out, Fade to black
  8. IMDB Glossary:Dissolve
  9. IMDB Glossary:Zoom Shot
  10. IMDB Glossary:Dolly, Dolly Grip, Dolly Tracks
  11. IMDB Glossary:Tilt, Pan különféle tengely körüli forgások
  12. IMDb Glossary:Crane Shot

Források

Raffay: Raffay, Anna. Keskenyfilmező. Műszaki Könyvkiadó (1968) 

Bíró: Bíró, Yvette. A hetedik művészet. A film formanyelve. A film drámaisága. Budapest: Osiris Kiadó. ISBN 9789633894460 

Editing: Mariano Prunes, Michael Raine, Mary Litch: Part 4. Editing. Yale University, 2002. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 13.)

Portré: Pálffy András: A leghosszabb film – Portrévázlat Szőts Istvánról. Duna TV, 2012. (Hozzáférés: 2013. július 15.)

Búzamezők: Szőts István: Ének a búzamezőkről, 1948. (Hozzáférés: 2013. július 15.)

Kompendium: Braun Kompendium. [2012. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 25.) A 14. ábrán egy kulcslyuk látható, trükkfelvételek céljára

Tacepao: Üvöltő fal. Az én kis tacepaóm. (Hozzáférés: 2013. július 20.)

IMDB: Movie terminology glossary. (Hozzáférés: 2013. július 20.)

Terms: Tim Dirks: Film terms glossary. Illustrated. (Hozzáférés: 2013. július 20.)

Dictionary: Filmland. The dictionary. Film, audio and video terminology. FilmLand. (Hozzáférés: 2013. július 20.) Modern, video szemléletű értelmező szótár

online: Oliver Heidelbach: Online Film Dictionary, 2005. (Hozzáférés: 2013. július 20.) többnyelvű szószedet, magyarul is