Plazmoid
A plazmoid a plazma és a mágneses mező együttes koherens szerkezete.
Különféle, nem teljesen megfejtett természeti jelenségeket plazmoiddal magyaráznak: gömbvillám,[1] magnetoszférában lévő mágneses buborékok,[2] üstökösök csóvája, napszél szerkezete és a helioszférikus áramlepel.[3]
A plazmoid szót Winston H. Bostick (1916-1991) amerikai fizikus használta először 1956-ban, a plazma-mágneses entitásra. A plazma nem egy amorf foltszerű entitás, hanem egy tórusz. A plazmoid szó általánosan használt kifejezés a plazma-mágneses tér entitásokra.
A plazmoid tulajdonságai[szerkesztés]
Winston H. Bostick tanulmánya szerint a plazmoid egy hengerszerű anyagnak tűnik, mely kinyúlik a mágneses mező irányába. A plazmoidnak van mérhető mágneses momentuma, mérhető sebessége, elektromos mezője és mérhető nagysága. A plazmoidok kölcsönhatásban vannak egymással, láthatólag visszaverődnek egymásról. A plazmoidok szét is rombolhatják egymást részekre. Ezekről a hatásokról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. Pályájuk meggörbülhet egymás irányába. A plazmoidoknak van belső nyomása, mely a gáznyomásból ered, és a mező mágneses nyomásából. Ahhoz, hogy a plazmoid közel statikus átmérővel rendelkezzen, a nyomásnak külső hatás által egyensúlyban kell lennie. Erőtérmentes vákuumban a plazmoid gyorsan kiterjed és disszipálódik.
Kozmikus alkalmazása[szerkesztés]
Bostick 1958-as tanulmányában[4] plazma hasonlósági transzformációt alkalmazott 'plazmaágyúból' kilőtt plazmoid párokra, melyek olyan módon voltak egymással kölcsönhatásban, ami a galaxisok kezdeti kialakulását modellezte.[5][6]
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Silberg, Paul A., "Ball Lightning and Plasmoids", (1962) Journal of Geophysical Research, Vol. 67, p.4941
- ↑ Hones, E. W., Jr., "The magnetotail - Its generation and dissipation", (1976) Physics of solar planetary environments; Proceedings of the International Symposium on Solar-Terrestrial Physics, Boulder, Colo., June 7-18, 1976. Volume 2.
- ↑ Roosen, R. G.; Brandt, J. C., "Possible Detection of Colliding Plasmoids in the Tail of Comet Kohoutek" (1976), Study of Comets, Proceedings of IAU Colloq. 25, held in Greenbelt, MD, 28 October - 1 November, 1974. Edited by B. D. Donn, M. Mumma, W. Jackson, M. A'Hearn, and R. Harrington. National Aeronautics and Space Administration SP 393, 1976., p.378
- ↑ Bostick, Winston H., "Possible Hydromagnetic Simulation of Cosmical Phenomena in the Laboratory" (1958) Cosmical Gas Dynamics, Proceedings from IAU Symposium no. 8. Edited by Johannes Martinus Burgers and Richard Nelson Thomas. International Astronomical Union. Symposium no. 8, p. 1090
- ↑ W. L. Laurence, "Physicist creates universe in a test tube," New York Times, p. 1, Dec. 12, 1956.
- ↑ Bostick, W. H., "What laboratory-produced plasma structures can contribute to the understanding of cosmic structures both large and small" (1986) IEEE Transactions on Plasma Science (ISSN 0093-3813), vol. PS-14, Dec. 1986, p. 703-717.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Plasmoid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Bostick, W. H: Experimental Study of Plasmoids, Proceedings from IAU Symposium no. 6. (hely nélkül): Cambridge University Press.
- Silberg, Paul A: Ball Lightning and Plasmoids. (hely nélkül): Journal of Geophysical Research, Vol. 67. 1962. 4941. o.