Petz Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. február 6., 21:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kapcsolódó cikkek)
Petz Aladár
Született1888. december 10.
Győr
Elhunyt1956. február 27. (67 évesen)
Győr
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásasebész,
kórházigazgató
feltaláló
A Wikimédia Commons tartalmaz Petz Aladár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Petz Aladár, dr. (Győr, 1888. december 10. – Győr, 1956. február 27.) a budapesti sebészeti klinika tanára, majd évtizedekig a győri kórház igazgatója, egy világszerte elterjedt sebészeti eszköz feltalálója.

Életpályája

Petz Aladár Felpéczi Petz Lajos orvos, kórházigazgató és Beszedits Róza tanítónő gyermekeként született. A középiskolát a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán folytatta tanulmányait, ahol 1911. november 4-én kapott orvosi diplomát, közben 1910-ben gyakornok Budapesten az I. sz. Kórbonctani intézetben, majd 1911. december 1-től 1913. szeptember 1-ig díjtalan, majd díjas gyakornok lett az I.sz. Belklinikán, ezután 1919 szeptemberéig díjtalan, majd díjas műtősnövendék volt az I.sz. Sebészeti Klinikán.

Közben az I. világháborúban 40 hónapot szolgált; 1917-től parancsnoka a K.u.K. Chirurgische KraftwagenAmbulanz No. 1. Stiftung Erzherzogin Maria Therese motorizált sebészcsoportnak.

1919. szeptember 1. és 1922. július 31. között tanársegéd volt a II. sz. Sebészeti Klinikán.

Munkája során folyamatosan a kórház fejlesztésén és korszerűbbé tételén tevékenykedett.

A második világháború során számos helyzetben nyilvánult meg emberi helytállása. Az ostrom napjait is a kórház falai között és a pincékben berendezett műtőben töltötte. 1950-ben politikai okokból leváltották igazgatói állásából, a Sebészeti Osztályt azonban haláláig vezette.

Győrben hunyt el, 1956. február 27-én.

Emlékezete

Nevét 1991-től a Győr-Moson-Sopron megyei kórház viseli.

Munkássága

  • 1921-ben a Magyar Sebésztársaság nyolcadik kongresszusán bemutatta a később híressé vált találmányát, a gyomorvarrógépét. Az 1921. december 29-én tett szabadalmi bejelentés alapján magyar szabadalmat kapott, 85708 lajstromszám alatt. [1]
  • 1922. augusztus 1-től a győri Szentháromság Kórház igazgatója és sebész főorvosa lett.
  • Az ő nevéhez fűződik új belosztály, ideg- és elmeosztály, gyermekosztály, bőrgyógyászati osztály.
  • 1929-ben megjelent a Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Kórházának Múltja és Jelene című könyve, melyben a város egészségügyének történetét írta le 1749-től 1928-ig.
  • 1933-ban az ún. distractiós készülékkel korszerűsítette a nyílt alkar és lábszártörések kezelését.
  • 1936-ban a Magyar Sebészeti Társaság elnökének választották.

A hasi műtétekről írt tanulmányai külföldön is hírnevet szereztek számára. A Sebészeti Társaság 1921. évi kongresszusán bemutatott találmánya, a Hültl-féle gyomor-bélvarró gép továbbfejlesztésével kialakított eszközt. Az új műszer a gyomorcsonkolással járó veszélyeket jelentős mértékben csökkentette, a műtétek kivitelét gyorsabbá, biztonságosabbá tette. Találmánya az egész világon elterjedt, a német orvosi szaknyelvben nevéből képzett igével jelölik a varróműszerével végzett operálást („durchpetzen”). Más készülékeket is szerkesztett, például a törések kezelésére.

Gyomor bélvarrógépemet, mint klinikai tanársegéd, 1920-ban szerkesztettem. Egyrészt abból az elgondolásból és szükségből kiindulva, hogy a sebésznek súlyosan fertőző tartalmú széles lumeneit kell az emésztőcsatornának megnyitni, melyekből eredő szennyezés a következményes hashártyagyulladás miatt a betegre nézve a legnagyobb fokú életveszélyt jelenti. Másrészt, az ilyen fertőzött tartalmú, széles lumenek kézi úton történő elvarrása sok időt vesz igénybe, ami a műtétet igen meghosszabbítja és ez a körülmény főleg altatott betegnél további komoly veszélyt jelent.
– Dr. Felpéczi Petz Aladár

Műve

Források

  • Természet Világa.
  • Győr-Moson-Sopron megyei személyek [gyor-moson-sopron-megyei-szemelyek.pdf]

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek