Petersen-gráf
| Petersen-gráf | |
| A Petersen-gráf tipikus rajzolási módja | |
|
|
|
| Névadó | Julius Petersen |
| Csúcsok száma | 10 |
| Élek száma | 15 |
| Sugár | 2 |
| Átmérő | 2 |
| Kromatikus szám | 3 |
| Élkromatikus szám | 4 |
| Egyéb | 3-reguláris |
A Petersen-gráf egy nagyon híres, speciális gráf. Nagyon gyakran bukkan fel a gráfelméletben különféle állítások ellenpéldájaként. 10 csúcsa és 15 éle van. Bár a névadó Julius Petersen, aki 1898-ban konstruálta meg, ezt a gráfot már 12 évvel Petersen munkája előtt 1886-ban felfedezték.[1]
Tartalomjegyzék |
A gráf konstrukciója [szerkesztés]
Legyen
egy 5 elemű halmaz. Ebből a
halmazból kiválasztjuk az összes kételemű részhalmazt. Ezek száma:
. Ezeket a kételemű halmazokat megfeleltetjük a gráf csúcsainak: 
Akkor van él a gráfban két
csúcs között, ha a csúcsoknak megfelelő halmazok diszjunktak.

Ez a konstrukció természetesen nem csak 5, hanem más számosságok esetén is működik. Átalános esetben az ilymódon konstruált gráfokat Kneser-gráfoknak nevezzük, tehát a Petersen-gráf egy speciális Kneser-gráf:
.
-
A Petersen gráf keresztezési száma 2.
Petersen motivációja [szerkesztés]
A négyszín-sejtés egy ekvivalens alakja, hogy tetszőleges kétszeresen élösszefüggő, 3-reguláris síkgráf élhalmaza három teljes párosításra bontható. Petersen a fenti példával megmutatta, hogy a síkbarajzolhatóság feltétele nem hagyható el. Bebizonyította viszont azt a gyengébb állítást, hogy minden kétszeresen élösszefüggő, 3-reguláris síkgráfban van teljes párosítás.
Hamilton-út és Hamilton-kör [szerkesztés]
A Petersen-gráf csúcstranzitív, van benne Hamilton-út, de nincs Hamilton-kör.
Színezhetőség [szerkesztés]
A Petersen gráf 3 színnel színezhető, tehát kromatikus száma 3.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ A. B. Kempe (1886.). „A memoir on the theory of mathematical form”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London 177, 1–70. o.

