Hamilton-út
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hamilton-út a gráfelmélet egy fogalma, nevét William Rowan Hamilton ír matematikus, fizikus és csillagászról kapta. Akkor nevezünk egy utat Hamilton-útnak, ha az a gráf minden csúcsán pontosan egyszer halad át. Különbséget kell tenni, hogy Hamilton-útról, Hamilton-körről van-e szó, és hogy a gráf irányított, vagy irányítatlan. Ha van Hamilton-kör, akkor van Hamilton-út is, de ez megfordítva már nem igaz.
Egy kellően bonyolult gráfban nehéz megtalálni a Hamilton-utat. A feladat az utazó ügynök probléma speciális esete, és mint ilyen, NP-teljes.
Tartalomjegyzék |
Definíció [szerkesztés]
Egy
út egy
gráfban Hamilton-út, ha
a
összes elemét pontosan egyszer tartalmazza.
Megjegyzések [szerkesztés]
- A Hamilton-út a gráf csúcsait, míg az Euler-út az éleit járja be.
- Nem minden gráfban van Hamilton út.
- Hamilton-kör tetszőleges élét elhagyva Hamilton-úthoz jutunk.
- Vannak olyan gráfok, amik nem tartalmaznak Hamilton-kört, de Hamilton-utat igen. Ilyen például a Petersen-gráf és a kétcsúcsú teljes gráf is.
Példák [szerkesztés]
- Minden teljes gráfban van Hamilton-út.
- Minden hiperkocka gráfban van Hamilton-út.
- Minden szabályos test gráfja és élgráfja tartalmaz Hamilton-utat.
- Azonos számosságú pontosztályú teljes páros gráfok tartalmaznak Hamilton-utat.
- Az Euler-gráfok gráfok élgráfjai tartalmaznak Hamilton-kört, így Hamilton-utat is.
- A Hamilton-kört tartalmazó gráfok élgráfjaiban van Hamilton-kör.
Tulajdonságok [szerkesztés]
A következőkben G jelöli a gráfot, és n a csúcsainak számát.
- G. A. Dirac (1952): Minden olyan gráfban van Hamilton-kör, amiben a minimális fokszám
. - W. T. Tutte (1956): Minden 4-összefüggő síkgráfban van Hamilton-kör.
- Ø. Ore (1960) általánosította Dirac tételét: Ha egy gráfban bármely két nem szomszédos csúcs fokszámának összege legalább
, akkor a gráfban van Hamilton-kör. - Ø. Ore (1960): Ha az
nem szomszédos csúcsok foka összesen legalább
, akkor
akkor és csak akkor tartalmaz Hamilton-kört, ha G is tartalmaz. - Pósa Lajos (1962) tovább általánosította a korábbi eredményeket: Ha minden
,
-re a
fokú csúcsok száma kevesebb, mint
, és ha n páratlan, akkor még a
fokú csúcsok száma is legfeljebb
, akkor a gráf tartalmaz Hamilton-kört. - V. Chvátal (1972): Az
n-es, amire
, akkor és csak akkor egy Hamilton-kört tartalmazó gráf fokszámainak sorozata, ha minden
-re teljesül:
. - V. Chvátal és Erdős Pál (1972): Ha
k-összefüggő, és G-ben minden maximális független ponthalmaz mérete
, akkor G-ben van Hamilton-kör. - H. Fleischner (1974): Ha G 2-összefüggő, akkor
-ben van Hamilton-kör.


.
, akkor a gráfban van Hamilton-kör.
nem szomszédos csúcsok foka összesen legalább
akkor és csak akkor tartalmaz Hamilton-kört, ha G is tartalmaz.
,
-re a
fokú csúcsok száma kevesebb, mint
fokú csúcsok száma is legfeljebb
, akkor a gráf tartalmaz Hamilton-kört.
n-es, amire
, akkor és csak akkor egy Hamilton-kört tartalmazó gráf fokszámainak sorozata, ha minden
-re teljesül:
.
k-összefüggő, és G-ben minden maximális független ponthalmaz mérete
, akkor G-ben van Hamilton-kör.
-ben van Hamilton-kör.