Palcsó István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. augusztus 14., 11:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
Palcsó István
Született1826. január 12.
Késmárk
Elhunyt1895. április 21. (69 évesen)
Késmárk
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
író
SablonWikidataSegítség

Palcsó István (Késmárk (Szepes megye), 1826. január 12. – Késmárk, 1895. április 21.) ágostai evangélikus líceumi tanár, író.

Élete

Szegény szülők gyermeke; szülővárosában tanult a főgimnáziumban a grammatikai osztályokban, a bölcseletet és jogot is ott tanulta. 1846. július 2-án Dessewffy Egyed gróf házánál nevelő lett. Emellett tanulta a teológiát, a héber, görög, francia és angol nyelvet, részt vett a magyar és német önképzőkörök gyakorlatain és a papjelölti vizsgát is letette. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett mint nemzetőr és 1849 januárjától Klapka György seregében harcolt mint honvédtüzér április 15-ig, mikor betegen visszatért szüleihez. Ezután ismét nevelő volt és megszerezvén a költséget, 1852 tavaszán a jenai egyetemre iratkozott be. Innét meghívták a késmárki líceumhoz tanárnak, ahol 1853. április 15-től tanított. Egyszersmind 30 évnél tovább az alumneumban a növendékek felügyelője és a líceumi könyvtár kezelője volt. 1893-ban ünnepelte tanárságának 40. évét. 1895. április 21-én midőn a késmárki konventi gyűlésben szólt utoljára, szívszélütés érte és még aznap meghalt.

Cikkeket írt a Zipser Boteba, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba és a Karpaten Postba.

Munkái

  1. A késmárki ág. ev. kerületi lyceum Értesítője 1867., 1880., 1881. és 1882.
  2. A késmárki ág. hitv. ev. kerületi lyceum története. Kézsmárk, 1893.

Források

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Weber, S., Ehrenhalle verdienstvoller Ziser des XIX. Jahrhunderts 1800-1900. Igló, 1901. 271. l.
  • Karpaten-Post, 1895. 17. sz.
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1895. 19. sz. és gyászjelentés.