Ugrás a tartalomhoz

PakSat–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 11:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jellemzői: AWB)
PakSat–1
Ország
Űrügynökség
  • PT Satelit Palapa Indonesia
  • nem ismert
  • SUPARCO
GyártóHughes Aircraft Company
Típus
Indítás dátuma1996. február 1.
Indítás helyeCape Canaveral Űrközpont 36. indítóállás
HordozórakétaAtlas IIAS
Tömeg
  • 3000
  • 1775
Pályageostacionárius pálya

COSPAR azonosító1996-006A
SCN23779
SablonWikidataSegítség

A PakSat–1 (Pakistan Satellite) egy pakisztáni kommunikációs műhold.

Küldetés

Feladata, hogy a széles sávú internet-hozzáférést, a digitális televíziós műsorszolgáltatást, telefon összeköttetéseket, katasztrófavédelmi hírközlést, a távoktatást- és a telemedicinát (orvosi szolgáltatás) szolgálja Pakisztánban, Afrikában és a Közel-Keleten.

Jellemzői

Az amerikai Hughes Space and Communications Corporation (HSC) gyártotta . Üzemeltetője és tulajdonosa először a Satelit Palapa Indonesia, majd az amerikai Hughes Global Services (HGS), 2001–2002 között a török KaliTel, 2002-től a pakisztáni Felső légkör Kutatási Bizottság (SUPARCO), 2006-tól a Suparco által létrehozott kereskedelmi társaság.

Megnevezései:

  • Anatolia 1;
  • Palapa C1;
  • HGS 3 (Hughes Global Services);
  • COSPAR: 1996-006A.

SATCAT kódja: 23779.

1996. február 1-jén a floridai Cape Canaveralból, az LC–36B (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas 2AS (AC–126) hordozórakétával állították közepes magasságú Föld körüli pályára. Az orbitális pályája 1509,96 perces, 0,22° hajlásszögű, geostacionárius pálya perigeuma 35 521 kilométer, az apogeuma 38 920 kilométer volt.

Az űreszköz típusa HS-601. Három tengelyesen stabilizált műhold. Mérete 3,6 × 3,6 × 4,7 méter, felszálló tömege 2989 kilogramm. C-Band sávú 6 (2 tartalék) és Ku- sávú 4 (2 tartalék) transzponderrel rendelkezett. Az űreszközhöz napelemeket rögzítettek (3,4 kW), éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították. A kommunikációs rendszer működését vevő antennák és átviteli csuklós parabola antennák segítették. Hajtóanyaga és mikrófúvókái segítették a stabilitást valamint a pályakorrekciókat.

Források

  • PakSat–1. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  • PakSat–1. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  • PakSat–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  • PakSat–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 6.)

Elődje:
Palapa B4

PakSat-program
1996–

Utódja:
PakSat–1R