Ugrás a tartalomhoz

Oxikalkofil elemek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést KMBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2017. április 17., 12:48-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (linkjavítás AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Az oxikalkofil elemek a Szádeczky-Kardoss-féle geokémiai rendszer harmadik kategóriáját képezik. Ez a geokémiai osztályozás az elemek ionjainak természetes körülmények közti vegyületképző képességén és hajlandóságán alapul.

A periódusos rendszer oxikalkofil elemei a vas, cink, gallium, indium, tallium, germánium és az ón.

Vannak úgynevezett átfutó (nem jellemzően oxikalkofil, de itt is megjelenő) és kérdéses elemek, ezek a kadmium, ólom, bizmut.

Dúsulásuk már az előkristályosodás (folyós magmás szakasz) során megkezdődik a savanyú magmákban, de ekkor csak nyomelemnyi mennyiségben (rejtett elem), a pneumatolitos szakaszban és a hidrotermális kristályosodási fázisban már önállóan alkotnak ásványokat.

Források[szerkesztés]

  • Kovács József – Ravasz Csaba. Földtan II – Ásványok és kőzetek alapfogalmai. Műszaki Kiadó (1981). ISBN 963-10-4249-9