Orgazdaság
A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban az orgazdaság egy vagyon elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés volt. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2020. évi C. törvény módosításáról rendelkező 2020. évi XLIII. törvény 59. §-ának c. és d. pontjai hatályon kívül helyezték, 2021. január 1-jével. A tényállási elemek a pénzmosásba integrálódtak.
Az 1978. évi IV. törvényben
A korábbi magyar jog szerint orgazdaságot az követ el, aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik.[1]
A szabálysértési alakzat elhatárolása a bűncselekménytől egyrészről a dolog értéke szerint történik - az orgazdaságot legalább kisebb értékre kell elkövetni, ahhoz, hogy bűncselekményt valósítson meg -, illetve másrészről aszerint, hogy az orgazdaságot üzletszerűen követik-e el, mert az üzletszerűen elkövetett orgazdaság a dolog értékétől függetlenül bűncselekményt valósít meg.[2]
Megszűnése előtti szabályozás
A 2012. évi Büntető Törvénykönyv 379. §-a az orgazdaságot szabályozta. Ezt a paragrafust a 2020. évi XLIII. törvény hatályon kívül helyezte.
„”379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre vagy
b) szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű nemesfémre vagy
d) kisebb értékre üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre vagy
b) nagyobb értékre üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre vagy
b) jelentős értékre üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre vagy
b) különösen nagy értékre üzletszerűen
követik el.