Oregon Route 126

Oregon Route 126
Úttípus	út
Része ennek	Oregon állami országúthálózata
Útfenntartó	Oregon Department of Transportation
Tulajdonos	Oregon Department of Transportation
Építkezés	1917/1921/1955
Hossza
elkészült	329,32 km
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Tartományok	Oregon
Az út eleje	Florence
Az út vége	Prineville
Időzóna	Pacific Time Zone UTC−8
A Wikimédia Commons tartalmaz Oregon Route 126 témájú médiaállományokat.

Az Oregon Route 126 (OR-126) egy oregoni állami országút, amely kelet–nyugati irányban a US 101 Florence-ben található elágazása és a U.S. Route 26 prineville-i csomópontja között halad.

Az út három szakaszból (Florence–Eugene Highway No. 62, Clear Lake–Belknap Springs Highway No. 215 és Eugene–Springfield Highway No. 227) áll, egyben a McKenzie Highway No. 15 és az Ochoco Highway No. 41 része.

Leírás

A Peterson-alagútban kelet felé haladva

A nyomvonal Florence-nél ágazik le a 101-es szövetségi útról keleti irányban. Az Északi-Siuslaw-folyó keresztezése után a pálya az acmei elágazó után északkeletre fordul, majd Mapletonig a Siuslaw-folyó keleti követi. Itt észak felé az OR 36 felé lehet továbbhaladni, az OR 126 pedig keletre kanyarodva áthalad a folyón. Enyhén délkeletre fordulva az útvonal Linslaw-nál rövid ideig újra a vízparton halad, majd még egyszer keresztülhalad azon. Észak–északkelet felé számos kistelepülésen áthaladva Veneta és a 200-as út elágazása következik; itt fut az 1957-ben elkészült, 302 méter magasan futó Peterson-alagút, amely a Eugene-től való egy órás távolságot jelzi. Az Oregon Route 569-nél a szakasz Eugene-be érkezik. A Mapleton-, illetve Knowles-pataki-alagútnak is nevezett műtárgyat 1988-ban a megvalósulásért küzdő Ralph A. Petersen Lane megyei biztos tiszteletére átnevezték. A nyomvonal a belvárosban az OR 99-hez érkezik; az út innen északi irányban Interstate 105 jelzéssel autópályaként folytatódik.

Az I-105 a Willamette-folyón áthaladva a Delta Highway csomópontjában keleti irányban fut tovább; az útszakaszon kettő számozott- és kettő számozatlan lehajtó, illetve az Interstate 5 csomópontja található. A gyorsforgalmi út a McKenzie-folyó keresztezése után délre fordulva a Springfield keleti határán fekvő szintbeli csomópontban ér véget. Az utolsó 2,5 kilométeren át vezető viadukt Washington–Jefferson utcai hídként ismert; az innen Springfieldig vezető szakaszt a 2011 áprilisában egy helyi igazoltatásnál halálos sérülést szenvedő rendőr tiszteletére Officer Chris Kilcullen Memorial Highwaynek nevezték át.

A pálya innen újra főútként folytatódik; miután újra áthaladt a folyón, északkelet felé újabb települések következnek, mígnem az út az OR 242 McKenzie Bridge és Belknap Springs között található elágazásához érkezik, ahonnan észak felé folytatódik. Santiam Junctiont elérve a nyomvonal rövid ideig a U.S. Route 26-tal megosztott nyomvonalon fut; a közös szakaszon található az Oregon Route 22 csomópontja és Black Butte Ranch is. Délkeleti irányban Sisters következik, melynek keleti határán válik szét a két út.

Az OR 126 kelet felé halad tovább, majd Redmondba ér, ahol egy rövid északkeleti szakaszon a US 97 pályáját követi. Miután szétváltak, újra keletre halad tovább, majd Powell Butte után északkeletre kanyarodik; Prineville-be érkezvén az útvonal elhalad az Oregon Route 370 Terrebonne felé vezető elágazása mellett, majd a US 26-ba torkollik.

Oregon Route 126 Business

Az elkerülő az Interstate 105-tel párhuzamosan, a Willamette-folyó Eugene felőli oldalán halad. Az I-105 kezdőpontjától a szakasz a 99-es úttal közösen, a nyugati hetedik sugárutat követve fut. Az Interstate 5-nél a pálya szétválik; míg az OR 99 az autópályába torkollik, az OR 126B keletre halad tovább. Glenwoodot és a Willamette-folyót keresztezve az útvonal Springfieldbe érkezik, majd továbbra is keleti irányban futva a gyorsforgalmi szakasz végén csatlakozik újra az OR 126-ba.

Nyomvonal-korrekciók

• A korábbi US 28 Florence–Eugene szakasza Junction Cityn keresztül futott, majd Eugene-től délre a US 99-be (a mai OR 99) torkollott. A Juncton City és Brickerville közti útvonal a mai OR 36 része; a Brickerville-től nyugatra eső rész nem képezi az országúti hálózat részét.
• 1972-ben a US 126 jelölés törlésekor a 126-os utat a korábbi Interstate 105, illetve az azt kiegészítő új pályára terelték; a korábbi, Springfield belvárosán keresztülfutó szakasz a mai Oregon Route 126 Business.
• A Cascade-hegységet keresztező nyomvonalat az évek során többször is módosították. Az eredeti szakasz a McKenzie-szoroson vezetett, de ez az időjárás miatt telente általában zárva volt. 1962-ben a Clear Lake és Belknap Springs települések között elkészült Clear Lake Cutoff, a McKenzie Highwayt és a Santiam Highwayt (US 20) észak felé vezető szakasz. A 126-os utat később a hegylánctól keletre, a US 20-szal közös nyomvonalra terelték; a korábbi Clear Lake Cutoff ma a 242-es számot viseli, és elsődlegesen kirándulok használják, ezért telente nem takarítják.

A jelölések változása

A US 28 1926–1951 között használt jelzése

A US 126 1951–1972 között használt jelzése

• 1926-ban a Florence és Ontario közti szakasz a US 28 jelzést kapta; a Junction City és Florence közti szakasz a mai 36-os és 126-os utakon futott.
• 1937-ben átadták a US 99 Florence–Eugene szakaszát, így ugyanebben az évben a US 28 határát Glenwoodnál húzták meg.
• 1951-ben a 28-as jelzést törölték; helyette az idahói határ és Prineville közti szakasz a 26-os számot kapta, míg a Prineville és Eugene közti útpálya az akkor bevezetett 126-ost.
• 1957-re elkészült a Eugene és az óceánpart között haladó Route F. Az állami rendszerben először Eugene–Mapleton Highway jelzéssel szerepelt, de számot (OR 126) csak 1965-ben kapott. A szövetségi hatóság szerint ez nem jelentett problémát, mivel tervezték a csak egy államot érintő három jeggyel jelölt szövetségi országutak átszámozását.
• 1972-ben a US 126-ot törölték a szövetségi országutak listájáról; a Prineville–Eugene szakasz, illetve az OR 36 Eugene és Mapleton közti pályája ekkor kapta a mai 126-os jelölést.

Korábbi bővítési javaslatok

A Eugene nyugati részén futó szakaszon számos szintbeli kereszteződés található, melyek közül a legforgalmasabb a nyugati tizenegyedik sugárút elágazása; ezek jelenleg sok torlódást okoznak. A probléma megoldására több javaslat is született, de a lakosság ezek egyikét sem fogadta el.

Roosevelt Freeway

A vakrámpa a Skinner-tanúhegy felől nézve

Roosevelt Freeway néven egy, a Eugene nyugati részén futó gyorsforgalmi út épült volna, de a tiltakozások miatt 1972-ben a projektet leállították.

A szakasz a 126-os úttól északra, a nyugati tizenegyedik sugárút, a Roosevelt körút és a Willamette-folyó mentén, Whitaker kerület közelében haladt volna; fő funkciója szerint az Interstate 105-öt kötötte volna össze a Washington–Jefferson utcai híddal (a korábbi, Skinner Butte Freeway projekt még a tervezési szakaszba sem jutott el).

A gyorsforgalmi úttal az ingázók és a teherforgalom miatt az OR 126 és a nyugati tizenegyedik sugárút kereszteződésében keletkező torlódásokra szerettek volna megoldást találni. Sok ingázó és a közlekedési hatóság vezető beosztású személyei is támogatták az ötletet; a tervek az 1970-es évek közepére készültek el, az állam ekkor el is kezdte a majdani nyomvonal mentén található telkek kivásárlását. A ma az I-105 felett látható vakrámpa az autópálya részét képezte volna.

Eugene lakosai a projektet hevesen ellenezték, mivel a lakóövezetekre nézve negatív hatásokkal járt volna, valamint korlátozta volna a folyópartra való lejutást. 1978-ban bejelentették a „T-2000” jelzésű közlekedés-fejlesztési projektet, ezzel együtt a Roosevelt Freeway ötlete lekerült a tervezőasztalról. A dokumentumban egy hasonló, de kisebb volumenű fejlesztést szorgalmaztak; a nem gyorsforgalmi szakasznak épülő West Eugene Parkway tervezetében a támogatók és ellenzők is ezen törekvéseket látták.

West Eugene Parkway

A West Eugene Parkway (rövidítve WEP) a korábbi Roosevelt Freewayen alapuló, kisebb volumenű beruházás, amely a Eugene nyugati kerületeiben, főképp a nyugati 11. sugárútnál tapasztalható dugókra kívánt megoldást nyújtani. A szakaszon egy különszintű csomópont és néhány szintbeli kereszteződés lett volna; a sugárúttól északra a 6/7. sugárutakig (az OR 99 belvárosi nyomvonala) futott volna. A projektet sokan ellenezték; 2006 júliusában az állami közlekedési hatóság a szövetségi hivatalnak egy további építkezések nélküli alternatívát javasolt.

A közlekedéstervezők szerint az út szükséges a torlódások enyhítésére; ezen funkcióját 2025-től tölthette volna be.

A projekt ellenzői az alábbi ellenérveket fogalmazták meg:

• Újabb út megépítése helyett logikusabb településrendezési tervre van szükség
• A szakasz megépültével Eugene nyugati részén tovább nő a beépítettség és a forgalom
• A Föld kőolaj-készletei előbb elfogynak, minthogy az út elkészüljön, így inkább a jelenlegi infrastruktúra észszerűsítésére van szükség
• A tervezet megegyezik az 1972-ben félbehagyott Roosevelt Freewayével, így a megnevezés megtévesztő
• A nyomvonal csak tovább terhelné Eugene belvárosát. Szövetségi szinten elvárt feltétel, hogy a leendő szakasz ne függjön más projektektől; mivel a tervezet ezt a kitételt nem teljesíti, nem törvényes. Megépültével a hatodik és hetedik sugárutakat akkora terhelés érné, hogy egy újabb autópálya építése lenne szükséges, de ezzel együtt a projektet félbeszakítanák
• A felhasznált 169 millió dollárt inkább a körzet más közlekedési projektjeinél kellett volna felhasználni.
• Az elmúlt húsz évben a városképért felelős bizottság a 11. sugárút mentén elhelyezkedő üzletektől megkövetelte, hogy parkolóhelyeiket az épületek mögött jelöljék ki, így az épületek az út felé terjeszkedtek. Az új út miatt a jelenlegi pálya szélesítése lenne szükséges, így számos vállalkozás bezárna, vagy üzlete átépítésére kényszerülne, ebből kifolyólag többségük a tervezetet elutasítja

2001. június 18–19-én Eugene önkormányzata, Lane megye vezetése, az oregoni közlekedési hatóság, a szövetségi országúti ügynökség, a földhivatal és egyéb szervezetek részvételével a szakasz jövőjét rendezni kívánva rendkívüli ülésnapot tartottak. Ugyan a megjelentek többsége támogatta a projektet, a szavazáson a többség ellenezte az építkezést. A döntésnek nem voltak következményei; az oregoni és a szövetségi hivatal is további több millió dollárt költött el a környezeti hatástanulmányra.

Az állami ügynökségek és a projekt támogatói azzal érveltek, hogy a lakosság két szavazáson is bizalmat adott a projektnek, utóbb 2001-ben. Az ellenzők ellenben azt hozták fel, hogy az eredmény 51–49 arányban oszlott meg, ráadásul azt állították, hogy a források már rendelkezésre állnak. A tervezett költségek 2001-ben 88 millió dollárra rúgtak, de 2004-ben úgy becsülték, hogy a valós összeg 169 millió. Néhány támogató az adóemelést is elfogadta volna a finanszírozás érdekében.

2005. október 26-án a városi képviselőtestület 5–4 arányban a projekt mögül való kihátrálás mellett döntött, habár a város továbbra is felelősséget vállalt a szakasz egy részének fenntartásáért, valamint a tulajdonukban áll egy a nyomvonalon fekvő terület, ahol helyreállítási munkálatokat terveznek.

2006 júliusában az oregoni közlekedési hatóság is a felhagyás mellett döntött, így a továbbiakban nem várható előrelépés.

Nyomvonal

Csomópontok, pihenőhelyek és hidak

Jelmagyarázat 0 Coos Bay, Newport 2 Északi-Siuslaw-folyó 4 Acme 5 Cushman 15 Tiernan 23 Mapleton 23 Cheshire 23 Siuslaw-folyó 37 Linslaw 42 Siuslaw-folyó 52 Walton 66 Noti 73 Veneta 75 Elmira, Crow 87 Eugene 90 Springfield 96 W 7th Ave 96 96 97 Willamette-folyó 1 (98) Delta Hwy. 2 (98) Country Club Rd., Coburg Rd. 4A/4B (101) Roseburg, Portland 103 Springfield–City Center 105 Mohwak Blvd. 107 N 28th St 107 42nd St., Marcola 108 McKenzie-folyó 110 52nd St 112 Springfield–Centrum 119 Cedar Flat 123 Walterville 127 Deerhorn 134 Leaburg 144 Vida 158 Nimrod 163 Finn Rock 167 Blue River 176 Rainbow 182 McKenzie Bridge 183 McKenzie-folyó 190 Sisters 192 Belknap Springs 222 Lebanon, Albany 227 Santiam Junction 227 Detroit, Salem 256 Black Butte Ranch 257 Sisters 268 Belknap Springs 269 Bend, Burns 292 Cline Falls Hwy, NW 74th Street 293 Deschutes-folyó 297 Redmond 300 Bend 300 Madras 313 Powell Butte 323 Prineville 325 Prineville-i repülőtér 328 Terrebonne 328 Crooked-folyó 329 Madras, Portland

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Oregon Route 126 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• McKenzie Highway No. 15 (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation, 2015. augusztus. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• Ochoco Highway No. 41 (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation, 2015. június. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• Florence–Eugene Highway No. 62 (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation, 2015. június. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• Clear Lake–Belknap Springs Highway No. 215 (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation, 2015. június. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• Eugene–Springfield Highway No. 227 (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• 2012 Cross Reference Table of Highway Route Number to State Highway Number (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation. [2015. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• Straightline Chart Legend (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)
• Description of US and Oregon Routes (angol nyelven). State of Oregon – Oregon Department of Transportation, 2008. július. [2008. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.)

További információk

• ORoads Archiválva 2021. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)