Népszámlálás
A népszámlálás olyan periodikus adatgyűjtés, amely egy adott országban a népesség létszámának megállapítását, és bizonyos, a népesség egyedeire vonatkozó adatok gyűjtését jelenti. Célja az így összegyűjtött adatok hasznosítása a közigazgatási és gazdasági tervezés, valamint a tudományos kutatás során.
Módszertana
Mikrocenzus
A népszámlálások között hosszabb idő – bizonyos országokban akár egy évtized is – eltelik, és az idő múlásával az adatok pontatlanná válnak. Ez megnehezíti a gazdasági és közigazgatási tervezést, illetve a tudományos kutatást, mivel a rendelkezésre álló adatok már nem mutatják be pontosan az adott állam demográfiai és egyéb viszonyait. Ennek korrigálására bizonyos országok a népszámlálások gyakoribbá tételével reagáltak: így például Ausztrália és Kanada ötévente végez népszámlálást. Más országokban – így például Magyarországon – pedig két népszámlálás között, a lakosság összetételét számos szempontból reprezentáló, de annak csak kisebb részére (néhány százalékára) kiterjedő, mikrocenzusnak nevezett, kis népszámlálást készítenek. Ennek adataiból már következtetni lehet az országos viszonyokban bekövetkezett változásokra.[1]
Története
A világon az első, statisztikai céllal szervezett népszámlálást – ókori előzmények után – 1665-ben Kanada területén, Québecben, Európában pedig 1749-ben, az akkor svéd fennhatóság alatt álló Finnországban hajtották végre.[forrás?]
Magyarországi népszámlálások
Magyarországon tízévente tartanak népszámlálást, amit a Központi Statisztikai Hivatal végez. Az első népszámlálás 1870-ben, az utolsó népszámlálás 2011-ben volt. Az adatok pontosítására, néhány (jellemzően öt) évvel a népszámlálást követően mikrocenzust készít a hivatal.[2]
Jegyzetek
- ↑ Czibulka, 2006. 448. o.
- ↑ Czibulka, 2006. 448. o.
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.hu
Források
- ↑ Czibulka, 2006.: Czibulka, Zoltán (2006). „A 2005. évi mikrocenzus főbb szakaszai” (PDF). Statisztikai Szemle 84 (5—6), 447–469. o. ISSN 0039-0690. (Hozzáférés: 2015. január 11.)