Nunatak
A nunatak (inuit nyelven: nunataq, ~jéggel övezett hegy) a belföldi jégtakaróból vagy gleccserből szigetszerűen kiemelkedő hegy- vagy sziklacsúcs.[1]
Nunatakok ott jönnek létre, ahol a jég folyamatosan jelen van. A jégmezőből kiemelkedő hegyek az örök változásban lévő terep legbiztosabb tájékozódási pontjait jelentik. A sziklacsúcsok a jég folytonos mozgásának következtében napjainkban is állandóan formálódnak, peremük vésődik, a peremükről levésett kőzetet a jég elszállítja.
Az eljegesedett területen a nunatakok az élővilág oázisainak számítanak. Az Alpokban a kainozoikumi eljegesedés idején a hegység déli részén emelkedő nunatak-szirtek nyújtottak menedéket számos növényfajnak.
A magyar geográfiai kifejezések között a nyugat-európai földrajztudomány közvetítésével honosodott meg a nunatak szó.
Források [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nunatak című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nunatak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Idegen szavak gyűjteménye; Elérés: 2008. augusztus 20.

