Nisina Sinmei Szentély
| Nisina Sinmei Szentély | |
| Japán nemzeti kincse | |
 | |
| Stílus | Shinmei-zukuri |
| Település | Ómacsi |
| Elhelyezkedése | |
 Nisina Sinmei Szentély
Pozíció Japán térképén
| |
 é. sz. 36° 26′ 60″, k. h. 137° 52′ 44″36.449944°N 137.879028°EKoordináták: é. sz. 36° 26′ 60″, k. h. 137° 52′ 44″36.449944°N 137.879028°E | |
 | |
| A Nisina Sinmei Szentély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nisina Sinmei Szentély témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nisina Sinmei Szentély (仁科神明宮 Nisina Sinmeigú) egy szentély Ómacsiban, Nagano prefektúrában. A szentély a legrégibb létező példája a sinmei-zukurinak, az egyik építészeti stílusnak a háromból amelynek megteremtése a buddhizmus érkezése előtti időkre tehető. Valójában megelőzi a leghíresebb szentélyt az Isze szentélyt, amely szintén ezt a stílust képviseli és amelyet az ókortól kezdődően minden húsz évben újjáépítenek. A stílust rendkívüli egyszerűség jellemzi. Az épület alapvető sajátosságai a Kofun-korszaktól (i.e.: 250–538) láthatók a japán építészetben és innentől kezdve egyfajta tetőpontként tekinthető a tradicionális japán építészetben. Ez Mie prefektúrában a leggyakoribb. Beépített sík, befejezetlen fa, a honden 3x2 ken vagy 1x1 ken méretű, emelt padozata és nyeregtetős teteje egy bejárattal az egyik nem nyeregtetős oldalon hirairi vagy hirairi-zukuri (平入・平入造), nincs emelkedő ív a párkányoknál. A tisztán díszített farönkök csigi (függőleges) és kacuogi (vízszintes) kinyúlnak a tetőgerincből. Két része ennek a szerkezetnek az Aula (本殿) honden és a Belső kapu (中門 ) csúmon japán nemzeti kincsként van számon tartva.
Források
- History and Typology of Shrine Architecture, Encyclopedia of Shinto accessed on November 29, 2009
- A gable is the generally triangular portion of a wall enclosed between the edges of a sloping roof.
- JAANUS, Shinmei-zukuri accessed on December 1, 2009
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Nishina Shinmei Shrine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.