Neithhotep
| Neithhotep[1] | |||
|
Neithhotep (nevének jelentése: „Neith elégedett”) ókori egyiptomi királyné volt az I. dinasztia idején. Ő a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve. Valószínűleg Narmer felesége és Hór-Aha anyja volt, de egyes források ezt a két fáraót egynek tekintik, más források Hór-Aha feleségének tartják.[2][3] Talán Narmerrel kötött dinasztikus házasságát, mellyel a korai dinasztikus korszak kezdődött, és Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítését ábrázolja a Narmer-buzogány.[4]
Neve az abüdoszi királysírban talált tárgyakon maradt fenn, Hór-Aha pecsétjeivel együtt, de Dzser sírjában (U-O) is találtak egy nevével fémjelzett tárgyat, emiatt felmerült, hogy Hór-Aha felesége és Dzser anyja volt; Dzser és Hór-Aha sírja azonban közel van egymáshoz, így lehet, hogy Dzser sírjába Hór-Aháéból került át a tárgy.[2]
Neve ezeken a tárgyakon maradt fenn:
- Agyagpecsétek a nagadai sírban Hór-Aha és Neithhotep nevével.[5][6]
- Agyagpecsétek a nagadai sírban Neithhotep nevével. Néhányat ma a kairói Egyiptomi Múzeum őriz.[7]
- Két feliratos váza Dzser sírjában.[8]
- Elefántcsonttöredékek Neithhotep nevével a Dzser sírkomplexumához kapcsolódó kisebb sírokban.[8]
- Alabástromváza töredéke Neithhotep nevével az Umm el-Qaab-i királysírok közelében.[9]
- Heluánban, címkéken.[5]
Címei: ḥntỉ (első [az asszonyok között]), sm3ỉ.t nb.tỉ (a Két Úrnő hitvese – a Két Úrnő Alsó- és Felső-Egyiptom védőistennőire utal, a fáraó egyik címe). Mindkettő az I. dinasztia idején használt királynéi cím.[1][10]
Günter Dreyer és Werner Kaiser szerint az ő uralkodói neve lehetett az abüdoszi királylista Teti és a torinói királylista Iti névalakja, amelyet e név Hóra-Aha és Dzser közötti elhelyezésére alapoznak.
Források
- ↑ a b Joyce Tyldesley, Chronicle of the Queens of Egypt, 2006, Thames & Hudson
- ↑ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.46
- ↑ Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6, p.2
- ↑ Walter B Emery, Archaic Egypt, Pelican Books, 1961, ISBN 0-14-020462-8
- ↑ a b Dodson & Hilton, p.48
- ↑ Porter and Moss Topographical Bibliography; Volume V Upper Egypt Griffith Institute, p.119
- ↑ Porter and Moss, p.119
- ↑ a b Porter and Moss, p.78
- ↑ Porter and Moss, p.89
- ↑ Dodson & Hilton, p.40