Neithhotep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neithhotep[1]
R25 R4

Neithhotep (nevének jelentése: „Neith elégedett”) ókori egyiptomi királyné volt az I. dinasztia idején. Ő a legkorábbi királyné, akinek fennmaradt a neve. Valószínűleg Narmer felesége és Hór-Aha anyja volt, de egyes források ezt a két fáraót egynek tekintik, más források Hór-Aha feleségének tartják.[2][3] Talán Narmerrel kötött dinasztikus házasságát, mellyel a korai dinasztikus korszak kezdődött, és Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítését ábrázolja a Narmer-buzogány.[4]

Neve az abüdoszi királysírban talált tárgyakon maradt fenn, Hór-Aha pecsétjeivel együtt, de Dzser sírjában (U-O) is találtak egy nevével fémjelzett tárgyat, emiatt felmerült, hogy Hór-Aha felesége és Dzser anyja volt; Dzser és Hór-Aha sírja azonban közel van egymáshoz, így lehet, hogy Dzser sírjába Hór-Aháéból került át a tárgy.[2]

Neve ezeken a tárgyakon maradt fenn:

  • Agyagpecsétek a nagadai sírban Hór-Aha és Neithhotep nevével.[5][6]
  • Agyagpecsétek a nagadai sírban Neithhotep nevével. Néhányat ma a kairói Egyiptomi Múzeum őriz.[7]
  • Két feliratos váza Dzser sírjában.[8]
  • Elefántcsonttöredékek Neithhotep nevével a Dzser sírkomplexumához kapcsolódó kisebb sírokban.<ref="P78" />
  • Alabástromváza töredéke Neithhotep nevével az Umm el-Qaab-i királysírok közelében.[9]
  • Heluánban, címkéken.[5]

Címei: ḥntỉ (első [az asszonyok között]), sm3ỉ.t nb.tỉ (a Két Úrnő hitvese – a Két Úrnő Alsó- és Felső-Egyiptom védőistennőire utal, a fáraó egyik címe). Mindkettő az I. dinasztia idején használt királynéi cím.[1][10]

Günther Dreyer és Werner Kaiser szerint az ő uralkodói neve lehetett az abüdoszi királylista Teti és a turini papirusz Iti névalakja, amelyet e név Hóra-Aha és Dzser közötti elhelyezésére alapoznak.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Joyce Tyldesley, Chronicle of the Queens of Egypt, 2006, Thames & Hudson
  2. ^ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.46
  3. Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications. ISBN 0-9547218-9-6 (2005) , p.2
  4. Walter B Emery, Archaic Egypt, Pelican Books, 1961, ISBN 0-14-020462-8
  5. ^ a b Dodson & Hilton, p.48
  6. Porter and Moss Topographical Bibliography; Volume V Upper Egypt Griffith Institute, p.119
  7. Porter and Moss, p.119
  8. Porter and Moss, p.78
  9. Porter and Moss, p.89
  10. Dodson & Hilton, p.40