Hór-Aha (ḥrw-ˁḥ3) az I. dinasztia első olyan uralkodója, aki egészen biztosan mindkét országrész (Felső- és Alsó-Egyiptom) felett uralkodott, sok egyiptológus szerint ő volt az egységesítő harcos-király. Nevének jelentése is Harcos Hórusz vagy Hórusz harcosa. Mindkét névértelmezés ugyanarra mutat, mégpedig Nehen város (Hierakónpolisz) ősi sólyomkultuszára, a szülőváros hatalmának kiterjesztésére.
A ma általánosan elfogadott vélekedés szerint Narmer és Neithhotep fia volt, a Meni nevet pedig a Nílus-völgy egyesítése után vette fel, amelyet a nebti titulus mutat. A Men(i) név örökkévalóságot, tartósságot, szilárdságot jelentett, így tágabb értelemben a Két Ország Örök Ura formában fordítható le a Men(i) nebti fogalom. Egyik felirata szerint a deltabeli Szai (vagy Szau, görögül Szaisz) városában Neith istennő számára alapított templomot. Az istennő felé tanúsított tisztelete talán nem véletlen, hiszen Neith istennőt a feje felett keresztbe fektetett két nyílvesszővel ábrázolták, utalva harciasságára. A Néith-kultusz a római korig fennmaradt Szaiszban.
Ha Hóru-Aha azonos Menivel, akkor hozzá kapcsolható a Fal (Hedzs) elnevezésű város megalapítása is, amely később Ineb Hedzs (Fehér Fal) néven szerepel, még később (a VI. dinasztia korától) Men-nofer-Pepi (Pepi szépsége örök) lett belőle, a Közép- és Újbirodalom korában Mennofer, a későkorban Menfe. Ez volt a híres, a görögök által Memphisznek nevezett város.
Hérodotosz szerint Ménész 62 esztendeig uralkodott. Sírja az abüdoszi Umm el-Kaáb temető B-10–19 számú vermeinek egyike, valószínűleg a B-15-ös. Nagyságrendekkel nagyobb és kidolgozottabb bármely elődjénél. Ez a sír eleinte kétkamrás veremsír volt. Ezt azonban erősen kibővítették, három különálló nagy gödröt alakítottak ki, és vályogtéglával bélelték. A középső kamrában nemcsak téglabélés, hanem fából ácsolt belső kamra is állt, valószínűleg ez volt az uralkodó sírkamrája. A sírt 34 darab kisebb veremsír kíséri, amelyekben 25 évnél nem idősebb férfiak csontjait találták meg feltáróik.[1]
Egy Abüdoszban feltárt fatábla felirata szerint Núbiában lázadásokat kellett levernie.
Két felesége ismert, Benerib és Henthapi, előbbi valószínűleg az Umm el-Kab-i B14-es sír tulajdonosa, utóbbi Dzser anyja.[2]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
|
Egyiptomi dinasztiák |
|
| Proto- és korai dinasztikus kor |
|
|
| Óbirodalom |
|
|
| Első átmeneti kor |
|
|
| Középbirodalom |
|
|
| Második átmeneti kor |
|
|
| Újbirodalom |
|
|
| Harmadik átmeneti kor |
|
|
| Későkor és hellenisztikus kor |
|
|
Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
