Nassau-Usingen

	Nassau-Usingeni Grófság/Hercegség
	Grófság/Hercegség;
	1659 – 1806
; Nassau-Usingen címere	; Nassau-Usingen zászlaja
	1789-es nagysága a hercegségnek
	Általános adatok
Fővárosa	Usingen
Hivatalos nyelvek	német
Elődállam	Utódállam
←	→
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nassau-Usingeni Grófság/Hercegség témájú médiaállományokat.

Nassau-Usingen a Német-római Birodalom egyik grófsága, majd 1688-tól egyik hercegsége volt a Felső-rajnai körzetben.

Előzmények[szerkesztés]

II. Lodewjik gróf alatt egyesült az összes föld amit a Nassaui-ház Waldram-ága birtokolt. Egy központosított igazgatást vezetett be Saarbrückent használva központként. Ez viszont nem bizonyult tartósnak, ugyanis a harmincéves háború alatt 1629-ben felosztották a grófságot. Kezdetben ezt nem lehetett végrehajtani, ugyanis a grófok elmenekültek a háborús pusztítás elől. 1651. március 6-án azonban sor került a grófság felosztására.

Johan megkapta Wiesbaden-Idstein Grófságot az alahri uradalommal együtt.

Lajos Vilmos megkapta a Saarbrückeni Grófságot Jugendheim, Wöllstein Alt- és Neuweilnau, Unsingen és Kirberg grófságokkal együtt.

Ernst Casimir megkapta Weilburg Grófságát és Reichelsheim, Kirchheim, Stauf Grófságokkal együtt a rajnai falvakat.

Története[szerkesztés]

1659-ben Nassau-Saarbrücken Grófságot további három részre osztották:

Ottweiler (Johan Lajos)
Saarbrücken (Gusztáv Adolf)
Unsigen (Walraad)

Walraad gróf nem volt megelégedve az új rezidenciával, ezért új barokk rezidenciát építtetett. Walraad holland tábornok volt, akit 1688 augusztusában emeltek nemesi rangra.

Willem Hendrik 1718-as halálával özvegye, Charlotte Amália vezette Nassau-Dileburgot kiskorú gyermekei helyett. A nassau-usingeni grófok vagyona ebben az időben indult bővülésnek, ugyanis 1721-ben a Nassau-Idsteni, 1723-ban a Nassau-Saarbrückeni és 1728-ban a Nassau-Ottweiler házak kihalásával a birtokaik a Nassau-Unsingeni grófokra szálltak.

1735-ben a régensség megszűnésével viszont Nassau-Saarbrückent megkapta Henrik Vilmos. A Nassau-saarbrückeni-ház 1797-es kihalásával a Nassau-Unsigeni herceg nem örökölt földi vagyont, ugyanis annak területeit Franciaországhoz csatolták. Viszont az 1801-es lunéville-i béke elfogadta a terület német-római megszállását. Az 1803. február 25-i Reichsdeputationshauptschluss 12. pontja alapján Nassau-Usingen hercege a Saarbrückeni Hercegség elvesztéséért cserébe megkapta:

Saarwerden megye 2/3-át, Ottweiler és Lahr uradalmát az Ortenau tartományban,
A korábbi Mainzi Választófejedelemség Königstein, Höchst, Kronenburg, Rüdesheim, Oberlahnstein, Eltville, Haarheim és Kassel hivatalait, valamint a Majna jobb partján lévő székesegyházi káptalan birtokait,
Kaub hivatalát a Rajnai Palotagrófság tartozékaival együtt,
A Kölni Választófejedelemség többi része, Altwied és Neuburg hivatalainak kivételével,
Katzenelnbogen, Braubach, Ems, Eppstein és Kleeberg Hesseni Földgrófságokat,
Weiperfelden, Soden, Sulzbach (Taunus), Schwanheim és Okriftel községeket,
és a Sayn-Altenkirchen Grófságot.

Frederik Augustus herceg Napóleon nyomására 1806-ban csatlakozott a Rajnai Szövetséghez és augusztus 30-án egyesítette Unsigent Nassau-Weilburggal. Átengedte a Bergi Nagyhercegségnek Deutz városát a hozzá tartozó területekkel, Königswinter városát és hivatalát, valamint Willich hivatalát, cserébe megkapta:

Dierdorf, Altenwied és Neuerburg hivatalokat, Alsó-Isenburg Grófság Wied-Runkel egy részét,
Wied-Neuwied és Holzappel Grófságokat, Schaumburg szeigneuriumát,
Dietz Grófságot és függőségeit,
Mensfelden község Nassau-Fulda birtokában lévő részét,
Wehrheim és Burbach hivatalát, Runkel uradalmának a Lahn bal partján fekvő részét,
Cransberg császári uradalmát, valamint Hohensolms, Braunfels és Greifenstein hivatalait.

Ettől fogva a hercegi címet a Nassaui-ház vezetője viselte, így 1806-tól Frigyes Vilmos nassau-weilburgi herceg kormányozta.

Uralkodói[szerkesztés]

Walraad, 1659-1702
Vilmos Henrik, 1702-1718
Károly, 1718-1775
Károly Vilmos, 1775-1803
Frigyes Ágoston, 1803-1806

Források[szerkesztés]