Narancssárga vonal (Metropolitan Area Express)
MAX Orange Line | |
Adatok | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Helyszín | Portland (Oregon) |
Típus | tram-train |
Hálózat | Metropolitan Area Express |
Átadás | 2015. szeptember 12. |
Vonal hossza | 11,7 km |
Állomások/megállók száma | 17 (+1 tervezett) |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Áramellátás | egyenáram |
Feszültség | 750 V |
Napi forgalom | 10 800[1] |
Éves forgalom | 10 800 |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | TriMet |
Tulajdonos | TriMet |
A(z) MAX Orange Line weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz MAX Orange Line témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Útvonaldiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Metropolitan Area Express naracssárga vonala (Portland–Milwaukie Light Rail Projekt) egy tram-train-járat, amelyet a TriMet üzemeltet. A 2015. szeptember 12-én megnyitott vonal a Union Stationt köti össze a milwaukie-i Park sugárúttal.[2]
Az 1,49 milliárd dolláros projekt[3] a két szakaszos déli vasúti folyosó második fázisa, amely kötöttpályás kapcsolatot biztosít Clackamas megye számára. A vonal építése 2011. június 30-án kezdődött,[4] a forgalomnak pedig 2015. szeptember 12-én adták át.[5][6]
A vonal a Portlandi Állami Egyetemnél, a zöld és sárga vonalak végállomásától ágazik ki a Tilikum Crossingon (becenevén „Az emberek hídja”)[7] át, amelyet a tervezésekor Portland–Milwaukie könnyű vasúti hídnak hívtak.[8][9] A járat a McLoughlin körút mentén múzeumokat, iskolákat és áruházakat szolgál ki. Milwaukie-ban a kiépítéssel egyidőben számos, a gyalogosok biztonságát növelő fejlesztést végeztek, így sem a villamosoknak, sem a tehervonatoknak nem szükséges a jogszabályok alapján egyébként előírt négyszeri kürtölés a vasúti átjárókban való áthaladás során.[10]
Történet
A vonal tervei az 1970-es évekre nyúlnak vissza, amikor kötöttpályás kapcsolatot kívántak létesíteni Portland és Milwaukie között a Hawthorne hídon át, a Portland Traction Company már létező pályáján. A járatra Toronto PCC villamosait akarták megvenni arra az időre, amíg az új Boeing kocsik meg nem érkeznek. Amikor a Mount Hood autópálya építését felfüggesztették, a vasútvonal építése is abbamaradt, mivel az illetékesek ezután inkább a Portland–Gresham összeköttetést preferálták.
Az 1990-es évek közepén újra felmerült a kötöttpálya ötlete South-North Light Rail néven; ez Clackamas központját kötötte volna össze Milwaukie-val, illetve Portland belvárosa és az Interstate Avenue mentén a Washington állambeli Vancouverrel. 1994 novemberében a helyi népszavazáson a megjelentek közel kétharmada támogatta, hogy a 2,8 millió dolláros beruházás oregoni szakaszából 475 milliót kötvénykibocsátásból fedezzenek.[11] Ennek ellenére három hónap múlva a projekt elakadt, mivel a washingtoni Clark megye lakosai nem járultak hozzá az államra jutó 237,5 millió dolláros finanszírozáshoz.[12] 2004-ben végül elkészült a vonal északi szakasza a szomszédos államba való továbbvezetés nélkül; ez lett a sárga vonal.
Később újra felmerült Clackamas megye vasúti összeköttetése. Közmeghallgatások során eldöntötték, hogy a pálya az Interstate 205 mentén, a Gateway/NE 99th és Clackamas Town Center buszpályaudvarok között fog futni. Ez az első fázis, míg a Portland–Milwaukie összeköttetés a második.[13] Az Interstate 205 menti, zöld vonal 2009-ben indult el.
A második szakasz tervezése tovább folytatódott. Számos tanulmány elkészülte után 2008-ban arra jutottak, hogy az eredeti, 2003-as tervezettel ellentétben a vonatok végállomása nem a Lake Roadon, hanem a Park Avenue-n lesz.[14]
2011. április 5-én a közlekedési hatóság megadta az engedélyt a végső simítások elvégzésére. Az utómunkálatok ekkor 30%-os készültségi fokon álltak, és a befejezést egy év múlva tervezték. A fenntartó ekkor vásárolhatta meg az útátjárókat és egyéb építőanyagokat.[15]
A munkálatok 2011. június 30-án kezdődtek. Ekkor főként a Willamette-folyó felett futó Tilikum Crossingon dolgoztak; a közúti átjárók kialakítása, és az azokhoz kapcsolódó feladatok (például fakivágások) szeptemberben kezdődtek Portland belvárosában.
2013 júliusában 50 százalékos készültségnél jártak; a megnyitót 2015. szeptember 12-ére tervezték.[16]
2015 márciusában, a munkálatok befejezése után a költségvetésből 10 millió és 40 millió dollár közötti összeg megmaradt. Jeff Merkley képviselő elérte, hogy további 3,6 millió dollár értékében váltófűtőket, jégtelenítőket és további esőbeállókat telepítsenek, amelyek az eredeti tervben nem szerepeltek.[17] A bővítés után is visszamarad a támogatás 50%-a, 5 millió és 20 millió dollár közötti összeg, amelyet 2019-ben, a költségvetési időszak végén vissza kell fizetni. Ezeket a pénzeket csak hasonló, nagyszabású projektek kivitelezésére lehet felhasználni.
2015. május 15-én az első járatok 500 utast szállítottak, köztük Kate Brown kormányzót és Jeff Merkley szenátort.[18]
A teljes vonalon először 2015. augusztus 30-án közlekedtek vonatok.[19] A járat megnyitója szeptember 12-én, délelőtt 11 órakor volt.[6]
Leírás
A vonal déli, Park Avenue végállomása három vágányos; innen a vonal a McLoughlin Boulevard mentén halad, majd a 22th Avenue megállónál egy felüljárón keresztez több utcát is. Ez a műtárgy elhalad a Kellog-tó mellett, majd Milwaukie belvárosában ér véget. A vonalon új megállót is terveznek (SE Harold St). A SE 17h Ave megállótól északra vezetik a pályát. A Pershing Streetet elhagyva a vonal a művészeti múzeum elé érkezik.
Az OMSI/SE Water megállónál a pályába csatlakoznak a Portland Streetcar körjáratai; ezután a villamos a Tilikum Crossingon át keresztezi a Willamette-folyót. A híd utáni első megállóban a villamosok elkanyarodnak. Ezután a MAX pályája a Moody sugárút mentén emelkedni kezd, majd egy több utcát is keresztező felüljárón áthaladva a Naito sétánynál nyugat felé fordul a délnyugati Lincoln utcára. A Lincoln St/SW 3rd Ave megállótól az észak felé haladó vonatok a hatodik-, az onnan érkezők pedig az ötödik sugárúton haladnak.
Kritikák
Habár több évig zajlott a tervezés, a Portland Creep nevű csoport mégis ellenezte a kivitelezést.[20] 2012 szeptemberében sikerült elfogadtatniuk egy szabályt, miszerint a Clackams megyei vasúti beruházásokat népszavazásnak kell megelőznie.[21]
Műalkotások a vonal mentén
A megállóhelyeken illetve azok környezetében az alábbi alkotásokat helyezték el:[22]
- Orange Lining: Art Starts Now (ideiglenes)
- Impressed Concrete
- Journey Through Time
- Trio
- Flooded Data Machine
- Tilikum Light
- Sonic Dish
- We Have Always Been Here
- Intersection
- Velosaurus
- Passage
- Along These Lines
- Tri It
- Crystallization
- Kerf
- Threshhold
- Flow-Zone
- Bower
- Allogamy
- To Grandmother's House
- Bear Catching Salmon
- Phylogeny
- Flow
- Sewn
- One Tree Trestle
Működés
A narancssárga- és sárga vonalak járművei a másik járatok közlekednek tovább. A Union Stationtől a narancssárga vonatok a sárga vonalon közlekednek tovább, illetve az egyetemhez észak felől érkező járatok a narancssárga vonalon futnak tovább. Az átszerelő járatokat a külső kijelzőkön mindkét szín villogtatásával, és a City Center–Expo Center kijelzéssel (a sárga villamosok esetén az ellenkező irányt mutatva) jelzik.
Az előrejelzett utasszámok miatt néhány csúcsidőben közlekedő járat nem szerel át a sárga vonalra, hanem a Portland Transit Mallnél visszafordul.[23]
A 291-es Orange Night Bus este fél 12 után a naracssárga vonal megállói mentén fut; elindításával az volt a cél, hogy több idő jusson éjszakánként a vasúti pálya és az azt kiszolgáló létesítmények karbantartására.[24]
Tervezett fejlesztések
A távlati tervek között szerepel a vonal meghosszabbítása a 99E út (McLoughlin Boulevard) mentén Oregon Cityig.[25][26]
Útvonala
SE Park Ave felé | Union Station/NW 6th & Hoyt felé |
---|---|
Union Station/NW 6th & Hoyt – NW 6th Ave – SW 6th Ave – SW Lincoln St – SW Harbor Viaduct – Tilikum Crossing – Willamette River – SE Tilikum Way – OMSI/SE Water – SE 17th Ave & Rhine – SE 17th Ave – SE Bybee Blvd – Johnson Creek – SE McLoughlin Blvd – SE Park Ave | SE Park Ave – SE Mcloughlin Blvd – Johnson Creek – SE Bybee Blvd – SE 17 Ave – SE 17th Ave & Rhine – OMSI/SE Water – SE Tilikum Way – Willamette River – Tilikum Crossing – SW Harbor Viaduct – SW Lincoln St – SW 5th Ave – NW 5th Ave – Union Station/NW 6th & Hoyt |
Megállóhelyei
Narancssárga vonal (Union Station/SW 6th & Hoyt◄►SE Park Ave) | ||
Megállóhely | Átszállási kapcsolatok | Intézmények |
---|---|---|
(↓) Union Station/NW 6th & Hoyt végállomás |
Sárga vonal Empire Builder, Coast Starlight, Amtrak Cascades 5, 17, Northwest POINT, Greyhound Lines, Caravan Airport Shuttle, Valley Retriever |
Vasútállomás, Autóbusz-állomás |
(↑) Union Station/SW 5th & Glisan | 291 | |
(↓) NW 6th & Davis | 17 | |
(↑) NW 5th & Couch | Roseland Színház | |
(↓) SW 6th & Pine | 1, 12, 19, 20, 54, 56 | |
(↑) SW 5th & Oak | Downtown Express | |
(↓) Pioneer Courthouse/SW 6th Ave | Törvényszék | |
(↑) Pioneer Place/SW 5th Ave | 291 | |
(↓) SW 6th & Madison | ||
(↑) City Hall/SW 5th & Jefferson | 6, 38, 45, 55, 58, 92, 96, 291 | Wells Fargo Történelmi Múzeum |
(↓) PSU Urban Center/SW 6th & Montgomery | 9, 17, 19, 35, 36, 44, 54, 56, 99, 164, 177 | |
(↑) PSU Urban Center/SW 5th & Mill | B , NS | Szent Mihály arkangyal Templom |
(↓) PSU South/SW 6th & College | 68 | Portlandi Állami Egyetem |
(↑) PSU South/SW 5th & Jackon | ||
Lincoln St/SW 3rd Ave | 9, 17, 43, 291, Downtown Express | Portland Center Park |
South Waterfront/SW Moody | A , B | Oregoni Egészségtudományi Egyetem |
OMSI/SE Water | A , B 9, 17, 291 |
Portland Opera |
Clinton St/SE 12th Ave | 9, 17, 70, 291 | Tűzoltóság |
SE 17th Ave & Rhine St | 17, 70 | |
SE 17th Ave & Holgatw | 17, 70, 291 | A Modern Élet Múzeuma |
SE Bybee Blvd | 19, 291 | |
SE Tacoma/Johnson Creek | 34, 99, 291 | Springwater–folyosó-ösvény |
Milwaukie/Main St | 32 | Milwaukie-i Gimnázium, Milwaukie-i Művészeti Akadémia |
SE Park Ave végállomás |
32, 33, 99 |
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a MAX Orange Line című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Elliot Njus: MAX Orange Line riders aren't showing up as predicted (angol nyelven). The Oregonian, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Portland-Milwaukie: a vital transportation link (angol nyelven). TriMet, 2014. február. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Portland-Milwaukie: a vital regional link (angol nyelven). TriMet, 2014. június. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Joseph Rose: Construction begins on new light-rail bridge in Portland that will go up 'piece by piece'. The Oregonian, 2011. június 29. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Fall 2015 Service Improvements (angol nyelven). TriMet. [2015. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ a b Elliot Njus: The wait's over: TriMet's Orange Line, Tilikum Crossing up and running. The Oregonian, 2015. szeptember 12. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Joseph Rose: Tilikum Crossing: New Portland bridge named after Chinook word for 'people'. The Oregonian, 2014. április 16. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Portland-Milwaukie Light Rail Bridge to bring new options for transit, cyclists and pedestrians (angol nyelven). TriMet, 2012. augusztus. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Joseph Rose: TriMet board gives greenlight to Portland-Milwaukie Light Rail bridge funding. The Oregonian, 2010. december 8. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Stay safe near the new MAX Orange Line (angol nyelven). TriMet, 2015. március. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Gordon Oliver: One down, more to go for reality of north-south rail line. (angolul) The Oregonian, (1994. november 10.) C10. o.
- ↑ Gordon Oliver: Clark County turns down north-south light rail. (angolul) The Oregonian, (1995. február 8.) 1. o.
- ↑ Jim Redden: After 35 years of waiting, TriMets Green Line hits all the parties (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2009. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Joseph Rose: Feds approve design for Portland-Milwaukie light-rail line. The Oregonian, 2011. március 29. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Portland light rail extension starts final design (angol nyelven). Railway Gazette, 2011. április 5. [2011. április 5-i dátummal az [tt_news%3D13062%26cHash%3D7b7f98a97f eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Joseph Rose: TriMet announces opening date for Portland-Milwaukie light rail line (angol nyelven). The Oregonian, 2013. július 25. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Mary Fetsch: MAX Orange Line – on time and under budget (angol nyelven). TriMet, 2015. március 27. [2018. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Stuart Tomlinson: Gov. Kate Brown, 500 others are first passengers on MAX's new Orange line (angol nyelven). The Oregonian, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ MAX Orange Line to begin test runs (angol nyelven). Trains, 2015. augusztus 28. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Denis C. Theriault: Checkpoint Clackamas! (angol nyelven). The Portland Mercury, 2012. május 31. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Yuxhing Zhen: Clackamas County anti-rail measure passes comfortably; effect could resonate for decades (angol nyelven). The Oregonian, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Public Art on MAX Orange Line (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Brian Lum: You asked: How will the MAX Orange Line will work in Downtown Portland? (angol nyelven). TriMet, 2015. június 19. [2017. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ 291-Orange Night Bus (angol nyelven). TriMet. (Hozzáférés: 2017. június 29.)
- ↑ Jim Redden: Cities fight to avoid being left at station (angol nyelven). Pamplin Media Group, 2009. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
- ↑ Transit Investment Plan (angol nyelven). TriMet. [2006. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
További információk
(angolul)