Nagy Margit (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Margit-Greta (vitalap | szerkesztései) 2020. április 23., 14:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (szóismétlés javítása)
Nagy Margit
SzületettNagy Margit
1945 szeptember 28
Hódmezővásárhely
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SablonWikidataSegítség

Nagy Margit (Hódmezővásárhely, 1945 szeptember 28) régész

Élete, munkássága

Élete, munkássága[szerkesztés]

Budapesti Történeti Múzeum régésze és főmuzeológusa, a népvándorlás kori gyűjtemény kurátora. Számos ásatás vezetője és kiállítás rendezője.

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanárai László Gyula és Bóna István. Doktori értekezésében a Közép-Tisza vidék 5–6. századi időszakát dolgozta fel. A gepida korszakról tárgy-, és viselettörténeti feldolgozásokat, enciklopédikus összefoglalásokat írt. B. Tóth Ágnessel együtt írta „Reallexikon der Germanischen Altertumskunde” gepida szócikkének régészeti fejezetét, amely magyarul is megjelent.

Publikációi a Duna-kanyar barbarikumi régészeti leletanyagához kapcsolódnak; a főváros területének hun, germán és avar korszakát tárgyalják. A budapesti avar lelőhelyek első gyűjteményes kiadásának szerzője. Több tanulmányában és az I. és a II. germán állatstílusról írt könyvében foglalkozott a népvándorláskor speciális, a művészettörténettel érintkező területének ikonográfiai kérdéseivel. A Kárpát-medence népvándorlás-koraközépkori iparművészeti alkotásait a korszak európai művészeti fejlődésének folyamatába helyezve, a modern szemléletű magyar ikonográfiakutatás megalapozója. A Rákoscsaba-Péceli úti császárkori barbár temetőről írt monográfiában Aquincummal, Pannonia fővárosával szemben fekvő Duna-part 2-4. századi lakossága népi összetételét, kapcsolatait elemezte.      

Klasszikus zenei témájú könyvek és tanulmányok műfordítója (Szvjatoszlav Richter, Msztyiszlav Rosztropovics, Galina Visnyevszkaja).

Művei

  • 1983 Szeged története (tsz.)
  • 1984 Hódmezővásárhely története a legrégibb időktől a polgári forradalomig (tsz.)
  • 1992 Kora avarkori sírleletek Budapestről. Megjegyzések az avarkori állatornamentikához. Early Avar grave finds from Budapest: Notes on the Avar Period Animal style. Archeologiai Értesítő 119,15-42.
  • 1997 Szentes és környéke az 1–6. században. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 3, 39–95.
  • 1998 Ornamenta Avarica I. Az avar kori ornamentika geometrikus elemei. Die geometrischen Elemente der awarenzeitlichen Ornamentik A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 4, 377-459.
  • 1998 Gepiden. Archäologisches. In: Reallexikon der Germanischen Altertumskunde, Band 11. Berlin-New York. 118-131. (tsz.)
  • 1998 Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebiet von Budapest I-II. Monumenta Avarorum Archaeologica. Vol. 2. Budapest.
  • 1999. Ornamenta Avarica II. A fonatornamentika. Die Flechtbandornamentik. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 5, 279-316.
  • 2002 Die gepidischen Adlerschnallen und ihre Beziehungen. A gepida sasfejes csatok és kapcsolataik. Budapest Régiségei 36, 363-392.
  • 2002 Gepidische Gräberfelder am Theissgebiet 1. Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae 1. (tsz.)
  • 2002 Synkretistische Elemente in der frühawarenzeitlichen Ornamentik. Zur Frage der awarenzeitlichen Variante des Motivs “Maske bzw. Menschengesicht zwischen zwei Tieren”. Zalai Múzeum 11,153-178.
  • 2003 Hunkori férfisír Budapest-Zuglóból. In: Vándorutak - múzeumi örökség. Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére 60. születésnapja alkalmából . Budapest, 297–325.
  • 2004 A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés). A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica 10,129–239.
  • 2004 Két késő római kori fegyveres sír az aquincumi canabae nyugati szélén. Budapest Régiségei 38, 231–315.
  • 2005 Kora népvándorlás kori gyermeksír amulettekkel Mártélyról (Csongrád megye). 5th century child grave with amulets and iron bell from Mártély (Csongrád Country). Zalai Múzeum 14, 97-127.
  • 2005 Gepidische Gräberfelder im Theissgebiet II. Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae Vol. 2, 64-202. (tsz.)
  • 2005 Zwei spätrömerzeitliche Waffengräber am Westrand der Canabae von Aquincum. Acta Archaeologica Hungarica 56, 403-486.
  • 2007 Állatábrázolások és az I. germán állatstílus a Közép-Duna-vidéken (Kr. u. 3–6. század). Tierdarstellungen und der germanische Tierstil I im Gebiet der mittleren Donau (3.– 6. Jahrhundert n. Chr.) Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae 5. Budapest.
  • 2007 Kora népvándorláskori sírleletek Budapest területéről. Grabfunde aus der Völkerwanderungszeit im Gebiet von Budapest. Budapest Régiségei 40, 95–155.
  • 2010 A Hun-Age Burial with Male Skeleton and Horse Bones Found in Budapest. In: Neglected Barbarians - Studies in the Early Middle Ages 32. Brepols, 137–175.
  • 2012 Langobard sírok Budapest-Óbuda/Aquincumból. Langobardische Gräber aus Budapest-Óbuda/Aquincum. In: Thesaurus Avarorum - Régészeti Tanulmányok Garam Éva tiszteletére. Budapest, 141–174.
  • 2014 Megjegyzések a Budapest, XVII. Rákoscsaba-Péceli út mellett és a Madaras-Halmokon (Bács-Kiskun m.) feltárt császárkori temetők temetkezési szokásaihoz. Remarks on the burial custom noted in the Roman Period cemeteries uncovered at Budapest, District XVII, Rákoscsaba-Péceli út and Madaras-Halmok (County Bács-Kiskun). In: Avarok pusztái. Budapest, 115-160.
  • 2017 Vom spätantiken Erbe zu den Anfängen der Romanik. Handbuch zur Geschichte der Kunst in Ost-mitteleuropa 1, Berlin, München, 293-295; 312-319.
  • 2018 A Budapest, XVII. Rákoscsaba, Péceli úti császárkori barbár temető (Kr. u. 2–4. század) I-II. Budapest.

Források

  • 2009 MTI Ki kicsoda 2009. Kortársaink életrajzi lexikona. (Főszerk.: Hermann Péter). Budapest 2008, 793.