Nagy-Záb menti csata
| Nagy-Záb menti csata | |||
 | |||
| A Nagy- és Kis-Záb elhelyezkedése | |||
| Időpont | 750. január 25. | ||
| Helyszín | A Nagy-Záb folyó mellett | ||
| Eredmény | Abbászida győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 é. sz. 35° 59′ 28″, k. h. 43° 20′ 37″Koordináták: é. sz. 35° 59′ 28″, k. h. 43° 20′ 37″ | |||
| Polgárháborúk az Arab Kalifátusban |
|---|
|
Ridda háborúk · Első fitna · Háridzsita felkelés · Második fitna · Zajd felkelése · Nagy berber felkelés · Harmadik fitna · Abbászida felkelés · Alida felkelés · Mudhari felkelés · Negyedik fitna · Szamarrai anarchia |
A Nagy-Záb menti csata 750. január 25-én zajlott a Nagy-Záb folyó mellett (ma Irak területén található). A csatában az Omajjádok és az Abbászidák csaptak össze. Az ütközet Abbászida győzelemmel végződött, az Omajjádok serege szétesett, ezzel az omajjádok uralma megszűnt és Abbászidák kerültek hatalomra.
Előzmények[szerkesztés]
Az Omajjád kalifák ellen 747-ben felkelés tört ki, Abú l-Abbász Abdalláh asz-Szaffáh vezetésével. A felkelés sikeres volt, II. Marván kalifa országának nagy részét elvesztette a felkelőkkel szemben. A döntő ütközetre Al Abbász-al a Nagy-Záb folyó mellett került sor. A felkelők seregében nagy számban voltak síita arabok és perzsák is.
Marván serege ezzel szemben sokkal nagyobb és jobban felszerelt volt, viszont a kalifa katonái nem lelkesedtek túlzottan a kalifáért és demoralizáltak voltak a három éve tartó harcok miatt.
A csata[szerkesztés]
A csata elején az Abbászida sereg lándzsafalat hozott létre az ellenséggel szemben. Az omajjád lovasság rohamot intézett a lándzsások ellen, abban a reményben, hogy át tudják törni a lándzsafalat. Ez azonban hibának bizonyult és a lándzsások a lovasságot lemészárolták. Az Omajjád sereg a kudarcot követően visszavonulásba kezdett, az abbászidák azonban üldözőbe vették őket és sok katonát levágtak, sokan pedig a Zab-folyóban lelték halálukat.
Következmények[szerkesztés]
Marván megmenekült a csatából és előbb Szíriába ment, majd innen Egyiptomba, a Nílus-deltába menekült, ahol hamarosan egy kisebb csetepatéban életét vesztette. Halála után Al-Abbász lett a kalifa, akinek első dolga volt az omajjádok életben maradt tagjainak kiirtása (ezért kapta az Asz-Szaffáh, azaz véreskezű melléknevet). Csak egyetlen Omajjád maradt életben, Abdurrahman, aki létrehozta a Córdobai Kalifátust. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában azonban egy új dinasztia került hatalomra, az Abbászida, amely a 13. századig létezett.
Források[szerkesztés]
- Hugh Kennedy: "The Court of the Caliphs- when Baghdad ruled the Muslim world"
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle_of_the_Zab című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
